Félidőben a lengyel elnökség

Lengyelország 2011. július 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának elnökségét, tehát a kutatás, a fejlesztés, az innováció és a megoldáskeresés kulcsfigurájává vált az év második felében. A magyarokat a soros elnökségi rotációban követő Lengyelország az elmúlt három hónapban sikeresen elnökölt, az egyik legnagyobb eredményként pedig a kétnapos Keleti Partnerségi Csúcstalálkozó könyvelhető el.

„2011 Közép-Európa éve. Nagyon különös év ez, hisz a lengyelek és a magyarok számára ez az első pozitív alkalom a történelemben arra, hogy együtt vigyenek valamit véghez” – így kezdte múlt heti előadását a budapesti lengyel nagykövet, Roman Kowalski, a lengyel uniós elnökséget értékelő előadásában a Budapesti Corvinus Egyetemen. Majd hozzátette, hogy a magyar elnökség komoly bázist jelentett, amely a lengyelek számára követendő példa lehet.

A lengyel elnökség három fő területre fókuszál: az európai integráció mint a növekedés forrása, biztonságos Európa, valamint a nyitottság hasznát élvező Európa megteremtésére. Az európai integráció, mint növekedés forrása prioritás megvalósítására eszközként az EU 2020 program befektetési lehetőségeit biztosító új, több éves költségvetés elfogadása a fő cél, továbbá a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, a belső piac fejlesztése, továbbá a Közös Mezőgazdasági Politika (KAP) reformja. A biztonságot több területen kívánják megerősíteni: makroökonómiai biztonság, hatékony válságkezelés, energiabiztonság – ezen belül az EU külső energiapolitikai alapjainak kialakítása; élelmiszerbiztonság és a KAP piacorientáltsága, illetve a határok biztonságának biztosításával kapcsolatos FRONTEX rendelet előkészítésének befejezése. A határok védelmével kapcsolatosan Roman Kowalsky kiemelte, hogy az arab tavasz államaiból érkező menekültáradat hívja fel a legjobban a figyelmet arra, hogy ez egy égető, aktuális és a lehető leghamarabbi megoldást igénylő probléma.

A nyitottság hasznát élvező Európa a gyakorlatban a vízum-liberalizációt, a Keleti Partnerségen belüli megállapodásokat a szabadkereskedelmi övezet irányában és az Unió bővítésével kapcsolatban Horvátország csatlakozási szerződésének aláírását jelenti. A lengyel elnökség  az arab tavasz eseményei után olyan külpolitikát szorgalmaz, amely támogatja a demokratizációt és hatékonyabb válságkezelést biztosít, bár tisztában vannak mindazon korlátokkal, amelyet az intézményesült közös kül- és biztonságpolitika teremt a soros elnökségek számára.

Lengyelország nagyjából most jár félúton a soros elnökségi munkában, de már számos eredménnyel büszkélkedhet. A tagállamok elfogadták a lengyel elnökség által javasolt menetrendet a több éves költségvetéssel kapcsolatosan, amely a Többéves Pénzügyi Keret elnevezést kapta. Az EU és az Euróövezet megerősítését célzó Hatos csomag irányában is megegyezés született, amely komoly magyar-lengyel sikerként könyvelhető el. Megkezdődött a társadalombiztosítási rendszerek összehangolását célzó rendelet, valamint a fogyasztóvédelemmel és egészségüggyel kapcsolatos irányelv módosításának előkészítése is. 

A legnagyobb sikerként viszont a Keleti Partnerség Csúcstalálkozója könyvelhetik el a lengyekek, amelynek Varsó adott otthont, Donald Tusk lengyel miniszterelnök mellett pedig Orbán Viktor társházigazdaként szerepelt. A Csúcstalálkozón a 27 Uniós tagállam állam- és kormányfői mellett az öt partnerország (Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia, Moldva és Ukrajna) képviselői vettek részt. Lukasenko fehérorosz elnök uniós beutazási tilalom alatt áll az országban zajló antidemokratikus folyamatok miatt, a belarusz külügyminiszter pedig elhárította a meghívást.

A Csúcstalálkozó zárónyilatkozatában rögzítették az EU és szomszédai közötti integráció tovább mélyítésének szándékát és a vízummentes utazás lehetővé tételét, amennyiben a partnerállamok megfelelnek az EU által támasztott világos feltételeknek. Felmerült a partnerországok integrációjának lehetősége is az Unió Egységes Piacán, valamint egyfajta gazdasági térség kialakítása a tagállamok és az öt posztszovjet ország között. A reformra elkötelezett államok továbbá nagyobb Uniós támogatásra is számíthatnak: 2010 és 2013 között 1,3 milliárd eurót különítenek el a Keleti Partnerségre. A Csúcstalálkozó egyik legnagyobb sikere, hogy az említett öt állam megkapta a „Kelet-Európa Országai” elnevezést. Született továbbá egy Fehéroroszországot érintő nyilatkozat is, melyben a Csúcstalálkozó résztvevői elítélik az ország vezetőit az emberi jogokat sértő tevékenységük miatt, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió nyitott a Belarusszal történő párbeszédre.

Lengyelország tehát egy jól működő, botrányoktól és kritikától mentes elnökséget tart fenn, amely egy ilyen válságos környezetetben mindenképpen elismerésre méltó. A munkában valószínűleg nagy segítség az az eurooptimizmus, amely a lengyeleket a kezdetektől fogva jellemez – ők pedig reménykednek benne, hogy a lengyel elnökség által ez a pozitív hozzáállás továbbterjed valamennyi tagállam irányába.