Sokkal keményebb feltételeket kapna Magyarország is

A mostaninál jelentősebb nagyobb bizottsági szankcionálási hatáskört javasolva indította útjára az Európai Bizottság csütörtökön a 2014-2020 közötti kohéziós politika vitáját. A tervezet szerint a testületnek joga lenne felfüggeszteni bizonyos uniós fejlesztési projektek finanszírozását, ha az adott tagállam nem ültet át bizonyos EU-jogszabályokat a nemzeti jogba, vagy ha letért az EU által előírt makrogazdasági pályáról.

Az EU2020 stratégia által kitűzött célok szolgálatába állítaná az Európai Bizottság a 2014 utáni hétéves kohéziós politikát, ennek megfelelően a testület elképzelései szerint kevesebb prioritás alapján kevesebb projekt kaphatna a jelenleginél átlagban több pénzt. A felzárkóztatási keretpolitika javaslatát csütörtökön fogadta el a Bizottság.

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret június végén bemutatott tervezetéből már kiderült, hogy az Európai Bizottság 376 milliárd eurót szánna a következő években kohézióra. Az majd a Tanács és az Európai Parlament vélhetőleg hosszas vitájából derülhet ki, hogy mindebből egyes országok mennyit kaphatnának. A területi megosztás szerint 162,6 milliárd euró jutna a legkevésbé fejlett régióknak, 39 milliárd az újonnan kialakított, átmeneti kategóriába tartozó régióknak. és 53 milliárd a legfejlettebbeknek.

A regionális politikai EU-biztos a javaslat bemutatóján azt mondta, a források kétharmadát a leginkább rászoruló területek kaphatják, és a maradék egyharmadot kapná a többi terület.

A jelenlegi hétéves kohéziós politikai időszakhoz képest fontos újítás a Bizottságnak az a beavatkozási lehetősége, amellyel akkor élhetne, ha egy tagállam – vagy az aktuális gazdasági helyzetével, vagy egy adott projekttel – veszélyeztetné az EU által minden évben meghatározott gazdaságpolitikai célokat, és a gazdasági növekedést.

Ennek megfelelően a források folyósításának felfüggesztésétől sem riadna vissza Brüsszel. Bár Johannes Hahn hangsúlyozta, hogy ez csak a legutolsó lehetőség lenne egy renitens tagállam megregulázására, de a javaslatból pont az derül ki, hogy minden eddiginél automatikusabb lenne a szankcionálás a tagországok számára. A BruxInfo kérdésére az osztrák EU-biztos elmondta, az ellentmondás szerinte nem is az, hiszen a tervezetben egyértelműen lefektettek egy olyan feltételrendszert, aminek a teljesítésére egy tagállam már jóelőre felkészülhet.

Eszerint lesznek úgynevezett „ex-ante” feltételek: idetartozik az, hogy egy tagállam úgy igényelhet csak uniós forrást például egy vízgazdálkodási projektre, ha előtte átültette a nemzeti jogszabályai közé az összes idevonatkozó uniós jogszabályt. Amikor a nemzeti jogszabály hiányát megállapította a Bizottság, akkor a többi tagállammal egyetértésben meghatároz egy határidőt erre. Ha eddig sem alkot a tagország jogszabályt az uniós rendelet vagy irányelv alapján, akkor a Bizottság felfüggesztheti a teljes projektet, vagy ennek egy részét.

Ugyancsak előfeltétel lesz a stabil makrogazdasági környezet is, a Bizottság szerint ugyanis a közelmúltbéli tapasztalatok alapján látható, hogy bizonyos esetekben az uniós alapokból származó pénzek nem tudták kiváltani a tőlük várt hatást a nem megfelelő makrogazdasági feltételek miatt. A Bizottság ez esetben is a projektek felfüggesztésére utasíthatná a tagországokat, előtte viszont felkérhetné a tagállamot arra, hogy vizsgálja felül a saját fejlesztési tervét és az operatív programjait, amennyiben gazdasági nehézségekkel néz szembe.