Felvidéken is emlékeztek az aradi vértanúkra

13 aradi vértanúra – és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnökre – emlékezve, közjogi méltóságok jelenlétében ma reggel felvonták, majd félárbocra engedték a magyar nemzeti lobogót a fővárosi Kossuth téren és felolvasták az aradi vértanúk nevét. A nemzeti gyásznapon Kárpát-medence szerte így emlékeznek a magyarok azokra a hősökre, akik életüket adták a hazáért és a szabadságért.

13 aradi vértanúra – és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnökre – emlékezve, közjogi méltóságok jelenlétében ma reggel felvonták, majd félárbocra engedték a magyar nemzeti lobogót a fővárosi Kossuth téren és felolvasták az aradi vértanúk nevét. A nemzeti gyásznapon Kárpát-medence szerte így emlékeznek a magyarok azokra a hősökre, akik életüket adták a hazáért és a szabadságért.

Hárman közülük szűkebb pátriánkban, Felvidéken látták meg a napvilágot. Lahner György honvéd vezérőrnagy a Turóc vármegyében (ma zsolnai kerület) található Necpálon született 1795-ben. Pontosan azon a napon, melyen 54 évvel később kötél által, hetedikként a vértanúk sorában kivégezték.

Aulich Lajos német családba született Pozsonyban, 1793. augusztus 25-én. A Szemere-kormányban hadügyminiszteri posztot is betöltő honvéd vezérőrnagyot tizenegyedikként végezték ki, kötél által.

Dessewfy Arisztid honvéd vezérőrnagy a mai kassai kerületben található Ósvacsákány (akkor: Abaúj vármegye, Csákány) községben született 1802. július 2-án. Mivel a császári csapatok előtt tette le a fegyvert, Haynau „kegyelemből” golyó általi halált engedélyezett neki. Hamvai nem a „magyar Golgotán”, a vértanúk emlékoszlopa kriptájában, hanem a család margonyai (eperjesi kerület) birtokán nyugszanak.

Felvidék több településén rendeznek ma megemlékezést.