Sok EU-s pénz bukhat Magyarország

Magyarország jelentős uniós forrásoktól eshetne el, ha valóban új rendszer szerint határoznák meg az EU-régiókat. A 2014-2020 közötti pénzügyi keret tervezetében a jelenlegi négy helyett már csak három kategóriát alakítana ki a Bizottság a területeknek, amely a BruxInfónak nyilatkozó magyar államtitkár szerint hátrányosan érinthetné a legelmaradottabb európai régiókat, köztük Magyarország nagy részét.

Csütörtökön mutatja be az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika tervezetét. A közleményben körvonalazza majd a testület, hogy a június végén bemutatott többéves pénzügyi kereten belül hogyan képzeli el a strukturális és a kohéziós alapok jövőjét. A hétéves költségvetés tervezetében a Bizottság már előrejelezte, hogy a jelenlegi négyrégiós felosztást hármas struktúrára cserélné.

Eszerint a versenyrégiók (leggazdagabb) és a konvergenciarégiók (legszegényebb) kategória között az eddigi kettő helyett már csak egy (átmeneti) kategória létezne, Magyarország pedig attól fél, hogy mindez hátrányosan érintené a magyar lehetőségeket.

Bár a Bizottság tervei szerint a kohéziós politika kerete 2014-2020 között nominális szinten nem változna a mostani pénzügyi keretidőszakhoz képest, de ezen belül jelentősen, 10 milliárd euró körüli összeggel nőne az Európai Szociális Alap összege (75 milliárdról 84-85 milliárd euróra).

A szociális miniszterek hétfőn, Luxembourgban tanácskoztak az Európai Szociális Alap (ESZA) jövőjéről, amellyel kapcsolatban a magyar kormányt képviselő államtitkár a BruxInfónak azt mondta, „nem szeretnénk, ha tovább nőne a szakadék Európa leggazdagabb és legszegényebb régiói között”.

Márpedig a jelek szerint az átmeneti kategória (az uniós GDP-átlag 75-90 százaléka közötti térségek) megalkotása után a mostaninál kevesebb pénz jutna a leghátrányosabb helyzetű régiókra”. (Magyarország hat régiója közül öt ebbe a kategóriába tartozik). Hogy mennyivel csökkenne a lehívható források összege, azt nem kívánta megbecsülni Czomba Sándor, bár jelezte, hogy belső számítások készültek erre is.

Úgy tudjuk, a szociális és foglalkoztatásért felelős (magyar) biztos a tanácsülésen is kiállt az átmeneti régió szükségessége mellett. Andor László az ülés után elmondta, az elmúlt 20 évben 40-ről 22%-ra csökkent az ESZA részesedése a kohéziós politikán belül, de most ismét emelkedni tudott. A csütörtökön bemutatandó javaslatban a Bizottság „konkrét minimumszázalékokat fog rendelni az egyes kategóriákhoz” – mondta az EU-biztos.