Jobban védenék a gyanúsítottakat

Az Európai Bizottság a gyanúsítottak jogairól szóló, a tagállami szabályozás egységesítését célzó javaslatában biztosítani kívánja a gyanúsítottak ügyvéddel való konzultációhoz való jogát és lehetőséget adna a gyanúsított számára arra, hogy értesítse családját.

A javaslat előzményét egy ügy adta mikor is egy futballmeccset követően egy bárban zavargás tört ki és egy férfit letartóztattak a helyszínen akit ezt követően a rendőrség több órán keresztül úgy hallgatott ki, hogy nem volt jelen ügyvéd. Ennek okán a Bizottság a javaslat kidolgozását kezdeményezte annak érdekében, hogy az uniós állampolgárokat azonos jogok illessék meg az unió területén belül. A javaslat biztosítani kívánja, hogy a gyanúsítottak az őrizetbe vételtől az eljárás lezárultáig konzultálhassanak ügyvéddel, kapcsolatba léphessenek egy családtagjukkal, munkaadójukkal illetve felvehetnék a kapcsolatot hazájuk konzulátusával.

 „A tisztességes eljáráshoz való jog alapvetően szükséges ahhoz, hogy a polgárok bízzanak az igazságszolgáltatásban.” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos. „A polgárok számára biztosítanunk kell, hogy letartóztatásukat követően ügyvédhez fordulhassanak, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak az Európai Unión belül.

Amennyiben külföldön vannak előzetes letartóztatásban, akkor hazájuk konzulátusának vagy követségének kell őket támogatni. A mai intézkedés erősíteni fogja az igazságszolgáltatási rendszereink közötti kölcsönös bizalmat, mivel biztosítja, hogy a gyanúsítottakat a tisztességes eljárással kapcsolatos ugyanazon minimumszabályok alapján kezeljék az egész Európai Unióban.” Az ügyvédhez fordulás joga alapvető fontosságú az Európai Unió egységes jogérvényesülési térségébe vetett bizalom erősítéséhez, különösen akkor, ha a gyanúsítottat európai elfogatóparancs alapján tartóztatják le (IP/11/454).

Az ügyvédhez fordulás jogáról szóló irányelvjavaslat a harmadik intézkedést képezi azon javaslatok között, amelyek az Európai Unió valamennyi országában biztosítani kívánják a tisztességes eljáráshoz fűződő minimumjogok érvényesülését. E jogok közé tartozik még a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz (IP/10/1305 és MEMO/10/351), illetve a tájékoztatáshoz való jog (IP/10/1652).

A Bizottság javaslata a következő eszközökkel garantálná e jogok gyakorlati érvényesülését:

• „a rendőrségi kihallgatás megkezdésétől a büntetőeljárás végéig biztosítaná az ügyvédhez fordulást;
• a védelemhez való jog hatékony érvényesülése érdekében bizalmas találkozókat tenne lehetővé az ügyvéd és a gyanúsított között;
• lehetővé tenné az ügyvéd számára, hogy aktívan fellépjen a kihallgatás során, és ellenőrizze a fogvatartási körülményeket;
• biztosítaná, hogy a gyanúsított kapcsolatba léphessen legalább egy családtaggal vagy a munkaadóval, és tájékoztassa őket őrizetbe vételéről vagy előzetes letartóztatásáról;
• lehetővé tenné a külföldön fogva tartott gyanúsítottak számára, hogy felvegyék a kapcsolatot a nagykövetséggel vagy a konzulátussal, illetve hogy onnan látogatót fogadjanak;
• lehetővé tenné az európai elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek számára, hogy az elfogatóparancsot érvényesítő, illetve kibocsátó országban is jogi tanácsadást vegyenek igénybe.”

Jelenleg a javaslat elfogadásának még gátat szab, hogy öt tagállam levélben jelezte, hogy nem támogatja a javaslatot.

Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia, Írország és Hollandia azért ellenzi a tervezetet mert álláspontjuk szerint „jelentős nehézségeket” okozna a nyomozás során, ha már az ügy kezdeti szakaszában meg kellene várni az ügyvédet, ezenfelül tartanak attól is, hogy a Bizottság javaslatai jelentősen megdrágítanák az eljárás költségeit.

Matthew Newman bizottsági szóvivő azonban olyan kulcsfontosságú intézkedésnek nevezte a javaslatban foglaltakat (egészen pontosan azt, hogy a gyanúsítottnak végig joga lesz igénybe venni ügyvéd segítségét), amelynek célja a kölcsönös bizalom kiépítése lenne. Szerinte a polgároknak tudniuk kell: bármerre is menjenek az EU-ban, vannak bizonyos eljárásjogi minimumszabályok, amelyek mindenhol megilletik őket.