Csúfos véget ért Borut Pahor kormánya

Szlovénia nem nagyon szokott a külföldi újságok címoldalára kerülni sem a belpolitikájával, sem a külpolitikai megnyilatkozásai kapcsán. Az utóbbi időben azonban az események olyan sora indult el az országban, amelynek a végállomása a kormány bukása lett. A miniszterelnök, Borut Pahor a magyar sajtóban is illusztris helyet foglalt el Orbán Viktorról tett kijelentései kapcsán, de a szlovén politika ennél cifrább dolgokkal is szolgált az elmúlt időszakban. A botrányok végül odáig gyűrűztek, hogy Pahor a tegnapi bizalmatlansági szavazáson megbukott.

A miniszterelnök, Borut Pahor

A 2008-ban hatalomra kerülő szociáldemokraták koalíciós kormányt alakítottak, mivel Pahor pártjának nem sikerült a kormányalakításhoz szükséges szavazatok többségét megszereznie. Azonban a koalíció egyre inkább veszített a népszerűségéből, sorra léptek vissza a miniszterek és a szövetségesek is elhagyták a kormányfőt. Először egy évvel ezelőtt a Desus lépett ki a koalícióból, majd pedig a liberális ZARES is kihátrált. Így Pahor kormánya a 90 fős parlamentben csupán 33 mandátummal rendelkezett.

A kormány problémáinak egy részét a miniszterelnök meglehetősen excentrikus és szókimondó politikája okozta. Ahogy az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt is kinyilatkoztatta: „Pahor egyenlő partnerként cseveg az újságírókkal, nyíltan és magabiztosan.” Az ellenzék véleménye szerint mindez azért lehetséges, mert a szlovén médiát a szocialisták mozgatják. Pahor nem köntörfalazó retorikája sokak szerint azzal a politikailag nem elhanyagolható ténnyel magyarázható, hogy az Unióban az utóbbi időben a szocialista kormányok száma igencsak megfogyatkozott s Pahor erre a tényre is fel szeretné hívni a figyelmet, rávilágítva saját érdemeire.

Részban ezzel indokolható Pahor a magyar kormánynak, egészen pontosan a miniszterelnöknek, Orbán Viktornak küldött „kedves” üzenete, amivel az itthoni sajtó is intenzíven foglalkozott. „Amint a magyar EU elnökség lejár, teljesen el fogjuk politikailag szigetelni az országot. Hol látták Orbánt az elnökséget elláttó állam vezetőjeként az Unió nevében beszélni? Sehol. Ahogy az elnökségnek vége, Magyarországot elszigeteljük…” -idézte több szlovéniai újság is kormányfő szavait.

A belügyminiszter, Katarina Kresal

A kormánynak azonban nem Pahor volt az egyetlen közfelháborodást okozó tagja. Egy hónapja a belügyminiszter asszonnyal kapcsolatban jelentek meg a szlovén sajtóban érdekes információk, és a botrányok sora végül a politikus lemondásához vezetett.

Az első egy gyorshajtási ügy volt, amely közvetetten érintette a miniszterasszonyt, de mégiscsak kínos volt. Az autót, amelyben Kresal is ült, gyorshajtáson kapták, majd a rendőrség 19 kilométeren keresztül üldözte a járművet.

Ezután Kresal barátja keveredett bele egy sokat vitatott halálesetbe. A barát, Miro Senica ismert szlovén jogász neve Dr. Sasha Baricevic halála kapcsán merült fel. Az ügy hátborzongató részleteket tartalmaz. A doktort holtan találták a házában, majd a nyomozás során fény derült arra, hogy a halála előtt orgia volt a házában. Az ügy még bizarabb fodulata pedig az volt, amikor a boncolás után megállapították, hogy a doktor valójában nő volt és Maja Baricevic néven született. Ezzel sem volt vége azonban az ügynek: a botrány tovább dagadt, miután a Nedeljni Jutarnij szlovén lap állításai szerint a helyszínen ondót is találtak, amely – a részletek ismeretében – egyértelműen nem származhatott a doktortól. Ráadásul egy kutya holttestére is rábukkantak a nyomozók, amelyről megállapítást nyert, hogy szexuálisan bántalmazták. Ezután röppent fel a szlovén médiában a hír, hogy a helyszínen tartózkodott Miro Senica, Kresal barátja is.

A vádak sorozata itt még nem ért véget, mivel számos szlovén hírportál szerint Kresalnak drogproblémái is voltak még 2010 novemberében. A belügyminiszter drogtesztje azonban negatív lett.

A drámai események után a belügyminiszter lemondása mégis egy korrupciós botránynak volt köszönhető. Miután kiderült, hogy egy kétes bérleti szerződéssel bérelték a Nemzeti Statisztikai Hivatal épületét Kresal egyik ismerősétől, a miniszterasszony végül a távozás mellett döntött. Az ügy azért is vált roppant kínossá, mivel Kresal többször azt nyilatkozta, hogy a minisztersége alatt a korrupció és a gazdasági bűnőzés üldözése a rendőrség fő feladatai közé kell, hogy tartozzon. Az ügyet még egy fordulat tetézte, ugyanis a miniszterelnök, Pahor először nem fogadta el Kresal lemondását.

A Pahor kormány bukása

A szlovén politikai botrányok végső állomása a tegnapi bizalmi szavazás lett, ahol Pahor kormánya végleg megbukott. A miniszterelnök a nyár folyamán többször hangoztatta, hogy ha szükséges előrehozott választásokat fognak tartani, és a tegnapi nap óta ez már biztossá is vált.

A bizalmi szavazáson a kormány 36-51 arányban vereséget szenvedett, és így nyilvánvalóvá vált, hogy a télen választások lesznek az országban. Addig a kisebbségben működő kormány marad, ideiglenes kabinetként vezetve az országot.

Pahor megköszönte miniszterei kemény munkáját a nehéz gazdasági helyzetben és elmondta, hogy a miniszterelnöksége során mindig az ország érdekeit tartotta szem előtt, a képességei legjavát nyújtva – írta tegnap a Slovenia Times.

Az ellenzéki pártok üdvözölték az előrehozott választásokat és időszerűnek tartják egy új, hatékony kormány megválasztását, amely sikerrel viheti véghez az országra váró reformokat. 

„Sajnálom, hogy a problémák idáig vezettek Szlovéniában”– mondta el a szlovén államfő, Danilo Türk, és a helyzetet súlyosnak nevezve arra kérte a politikai élet szereplőit, az embereket és a médiát is, hogy ebből a helyzetből felelősséggel lépjenek tovább.

Pahor egyébként nem az első az 1991 óta független Szlovéniában, aki megbukott a bizalmatlanági szavazáson. Hasonló cipőben járt előtte Lojze Peterle 1992-ben és Janez Drnovsek 2000-ben.

Az elkövetkező időszak igazán fontos kérdése az lesz, hogy a szlovén politikának és az eljövendő kormánynak sikerül-e túllendülnie a folyamatos botrányokon és meg tudja-e valósítani a szükséges reformokat.