Népszámlálás: minden magyar számít!

Óriási a tét! – figyelmeztették az októberi népszámlálási kampánnyal kapcsolatos egyeztetésen az RMDSZ illetékesei a romániai magyar sajtóorgánumok meghívott főszerkesztőit. Kelemen Hunor szövetségi elnök, Székely István főtitkárhelyettes, valamint Barna Gergő szociológus kifejtették: az idei népszámlálás eredményeitől függnek jelentős mértékben a romániai magyar kisebbség közösségi jogai.

A legproblémásabb az olyan, nem klasszikus értelemben vett „szórványok” megszólítása lesz, mint a nagyvárosok lakótelepein élő, az identitásváltás határán lévő, zömmel fiatal magyarok csoportjai.

„Bár megszerzett jogokat nem lehet visszavenni, nem szeretnénk, ha ezzel kellene majd érvelni a többnyelvű helységnévtáblák megtartásáért ott, ahol a 2002-es népszámláláson még megvolt a 20 százalékos magyarság, 2011-re pedig már nincs meg” – vázolták a veszélyeket az előadók.

Székely István elmondta: sikerült elérni azt, hogy a népszámlálás népszerűsítésére, az azzal kapcsolatos tájékoztatási kampányra előirányzott összeg 6,6 százaléka magyar nyelvű plakátok, szórólapok készítésére legyen fordítható.

A „Minden magyar számít!” elnevezésű kampány során elsősorban a kétnyelvű, az identitásváltás határán levő csoportokat célozzák meg, illetve készül olyan, a tömbmagyarságot megcélzó plakát és szórólap is, amelyeken arra hívják fel az érintettek figyelmét, hogy ne székelynek, hanem magyarnak vallják magukat. Plakátokon és szórólapokon kívül egyébként rádiós szpotok is készülnek költségvetési pénzből, illetve RMDSZ-felkérésre, közérdekű hirdetésként.

Kérdéseket vet fel a huzamos ideig külföldön tartózkodó román állampolgárok regisztrációja, ugyanis eredetileg úgy szólt a szabályozás, hogy a 12 hónapnál hosszabb ideig távol levőket külföldi lakhelyükön regisztrálják, az illető ország népszámlálási procedúrája során. Végül a román statisztikai hivatal olyan értelmezést adott a kérdésnek, miszerint azokat a román állampolgárokat is regisztrálják a hazai számlálóbiztosok, akik hozzátartozóik bevallása szerint az utóbbi 12 hónap során legalább egyszer hazalátogattak.

A főtitkárhelyettes annak a hozzávetőlegesen 90 ezer személynek a helyzetéről is szólt, akik 2002-ben magyarnak vallották magukat, miközben környezetük romaként tartja őket nyilván. Székely nehezményezte, hogy azok a roma szervezetek, amelyek 2,5 milliós romániai cigány közösséggel számolnak, roma aktivistáknak a kiküldéséért lobbiznak a hatóságoknál. „A törvény tiltja, hogy a biztosokkal együtt aktivisták látogassák meg a lakosságot, csupán megfigyelőkként, az utcán folytathatnak tevékenységet” – szögezte le a főtitkárhelyettes.

Barna Gergő szociológus elmondta, a számlálóbiztosok jelentkezése egyes helyeken még folyamatban van, az összesen 120 ezer biztosból mintegy 6-7 ezerre számítanak. Ugyanakkor felhívta a számlálóbiztosok figyelmét: regisztráljanak a Nepszamlalas.ro honlapon, hogy gördülékenyebb lehessen a velük és az egymással történő kapcsolattartás.