Kolumbia: kevesebb pénzt a háborúra, többet a közoktatásra

Mozgalmas időszakát Kolumbia az elmúlt hetekben. A gerillák elleni kitartó – és sokszor vitatott módszerekkel folytatott – küzdelem, illetve az előző elnök, Álvaro Uribe körüli újabb botrány foglalkoztatja leginkább az ország lakosságát. Emellett úgy tűnik, a kolumbiai egyetemisták nem úgy értelmezik az elnök közoktatási reformtervezetét, mint az „egyenlő lehetőségek biztosításán” keresztül az oktatási rendszer mindenki számára elérhetővé tételét, s chilei „mintára” az ország több városában is utcára vonultak a diákok és tanárok.

Az ország több tartományának nyomására – többek között a közbiztonság helyzetének romlására hivatkozva – Juan Manuel Santos elnök leváltotta a fegyveres erők vezetőjét a posztjáról. Az új vezetőktől pedig azt várja, hogy fokozzák a harcokat az országban tevékenykedő fegyveres csoportok ellen. 

Mindez egy nappal azután történt, hogy korábbi kabinetfőnöke, Juan Carlos Pinzón Bueno vette át Rodrigo Rivera volt védelmi miniszter helyét. Ahogy a vezérkari főnök sajtónyilatkozatában elmondta: „Juan Carlos Pinzón a laktanyákban született és nőtt fel, egy katona fia, egy katona lányát vette feleségül, egyike azon embereknek, akik a legjobban ismerik fegyveres erőinket”.

„Kevesebb pénzt a háborúra, többet az oktatásra” – diáktüntetések

A Kolumbiai Diákok Szervezete (Organización Columbiana de Estudiantes – OCE) – amely 32 állami egyetem diákjait fogja össze – e hónap végére egy országos szintű tüntetést hív össze több közoktatási forrást követelve a kormánytól.

Ennek „előszeleként” diákok és tanárok vonultak múlt szerdán Bogotá utcáira, tiltakozásul Juan Manuel Santos közoktatási reformja ellen. A kormány előző év márciusában jelentette be, hogy az új szabályozás megengedné a magántőke bevonását az állami egyetemekre, profitszerzés céljából.

Bár a kormány a kritikák hatására időközben visszavonta ezt a paragrafust, a diákok tovább folytatják a tiltakozásokat, arra hivatkozva, hogy a tervezetnek több forrást kell garantálnia a felsőoktatás számára.

„Az, hogy a tervezetből kivették a ‘haszon’ szót, még nem jelenti azt, hogy az nem is létezik. Az állami egyetemek alulfinanszírozottak, ezért rákényszerülnek arra, hogy forrásokat keressenek, ami ahhoz vezethet, hogy végül magánkézbe kerülnek” – nyilatkozta a diákok szóvivője, Sergio Fernandez az El Tiempo újságnak.

Fernandez elmondta, az egyetemisták e hónap végén vonulnak az utcákra több forrást követelve, és meglátása szerint a tüntetések egészen október 12-ig elhúzódhatnak.

„Ami Chilében történik az egy társadalmi megmozdulás. Bárhogy alakulnak is ott a dolgok, a mi döntéseinket ez nem befolyásolja. A sztrájk mellett egy országos egyetemi konzultációt hívunk össze, hogy megismerjük a tudományos közösség véleményét a kormány által javasolt közoktatási modellről” – tájékoztatott Fernandez.

Az OCE célja bemutatni a kormányzatnak a követeléseik listáját, amelyen még jelenleg is dolgoznak, és ami tartalmazza az új felsőoktatásról szóló törvény, s ezzel az egyetemek profitorientáltságának elutasítását is.

Emellett a szervezet kéri a jelenlegi tandíjak befagyasztását, a tanári létszám bővítését, a kollégiumi testületek tagjainak demokratikus választását és olyan szabályok meghozatalát, amely szerint a hadsereg és a rendőrség nem léphet be az egyetemek területére, ha ott tüntetések zajlanak.

Az ország különböző városában megtartott szerdai békés megmozdulásokat több helyen is megzavarta néhány álarcos provokátor, akik károkat okoztak jópár bogotai üzletben.

„Továbbra is a rendőrség fejlesztésén kell dolgoznunk, mert nem engedhetjük meg, hogy valahányszor egy társadalmi vagy politikai csoport törvényes tiltakozó megmozdulást szervez, megjelenjen egy kisebb anarchista csoport és aláássa a tüntetések célját” – nyilatkozta Bogotá alpolgármestere, Clara López.

Újabb botrány az ex elnök körül

Egy félkatonai szervezet volt vezetője, aki börtönbüntetését tölti, ellentmondásos nyilatkozatában azt állítja, hogy Álvaro Uribe ex-elnök (2002-2010) – mint Antioquia kormányzója – paramilitáns csoportot alapított. 

A botrány akkor tört ki, amikor a képviselőház tagja, az ellenzéki Demokratikus Alternatív Pólus képviselője, Iván Cepeda bemutatott egy videót, amelyben Pablo Hernán Sierra, alias Alberto Guerrero tesz vallomást, és kérte egyben az ügyészség vizsgálatát az ügyben. Guerrero beismerte, hogy a 90-es években, amikor a Kolumbiai Védelmi Erők „Cacique Pipintá” Tömbjének  parancsnoka volt – Uribe Antioquia kormányzósága idején – San Roque városában félkatonai szervezetet hoztak létre. Állítása szerint egy szélsőjobboldali csoport működtetett egy katonai tábort a Guacharacas birtokon, amely történetesen az ex-elnök tulajdonában állt.