Dale Farm: lejárt a határidő, a romáknak menniük kell

Augusztus 31-ével lejárt a határidő, amit az angliai Basildon városának önkormányzata adott a Dale Farm területén illegálisan élő romák és ír vándorok számára. Így megkezdődhet a közel 400 érintett kitelepítése a területről. Ezzel egy időben a brit Felsőbíróság is a basildoniak javára ítélt, igazat adva nekik az eljárást illetően. Az ENSZ részéről ismét felszólaltak a családok kitelepítése ellen, emberi jogi problémákra hivatkozva. A vándorok lehetőségeiket mérlegelik a jelenlegi helyzetben.

Mi történt eddig?

A jogi huzavona már tíz éve tart az angliai Essex megyében található Basildon városa és a település közelében található Dale Farm lakói között. A terület egyébként két részre osztható: egyik felén minden szükséges engedéllyel rendelkeznek a letelepülők: ez a tábor régebbi fele.

Dale Farm másik felén, ahol 2001-ben jelentek meg az első lakókocsik és bódék, illegálisan tartózkodnak a romák és ír vándorok, őket készülnek eltávolítani a hatóságok. A probléma egyszerű: bár a vándorok tulajdonában van a föld, nincsen építési engedélyük az ott felállított bódékra, lakókocsikra és egyéb melléképületekre.

Már az első jogsértők megjelenése óta folyt a küzdelem a bíróságon a területen élők és a basildoni önkormányzat között. Több fellebbezést követően végül 2011 májusában a brit Felsőbíróság is elutasította a vándorok kérelmét.

2011 júliusában küldte ki a kilakoltatási határozatokat a basildoni önkormányzat, ez alapján augusztus 31-ig volt idejük a helyieknek önként elhagyni Dale Farm területét.

„Fellebbezünk”

Ők azonban az utolsó pillanatig a brit Felsőbíróság ítéletére vártak, ám csalódniuk kellett, amikor az nemrég ismét a basildoni városi tanács javára döntött. Az ügyben döntő bíró ítélete szerint igazságosnak tekinthető a helyi hatóságok eljárása, az alapján, hogy nyolc éven keresztül foglalkoztak az üggyel, valamint számos alkalommal biztosítottak lehetőséget fellebbezésre.

A Felsőbíróság döntésére reagálva a Dale Farmon élők képviselői úgy nyilatkoztak, ismételten fellebbezni fognak a döntés ellen. Egyrészt azért, mert 400 ember válna az akció eredményeképpen hajléktalanná, ebből 110 gyermek. Továbbá számos ember Dale Farm területén komoly egészségügyi problémákkal küzd. Candy Sheridan, a tábor lakóinak egyik képviselője szerint „van olyan emberünk, aki rákban haldoklik, egy másik pedig művesekezelésre szorul”.

Ezek közé az emberek közé tartozik Mary Flynn is, aki légzőszervi problémákkal küzd. A helyiek állítása szerint a hölgy állapota erősen romlott a kilakoltatás elleni utolsó fellebbezésük óta, valamint állításuk szerint neki és a többi betegnek is egyaránt joguk van a magán- és családi élethez otthonaikban, az Emberi Jogok Európai Egyezményének nyolcadik cikke szerint.

Ám az ügyben eljáró bíró szerint a területen élő ír vándorok és romák „útjuk végéhez értek” a jogi procedúrát illetően.

A közösség érdeke, hogy véges ideig tartsanak a viták. Nem találtam semmi olyan rendkívüli körülményt az eset során, ami indokolttá tenné a Fellebbviteli Bíróság számára az ügy felülvizsgálatát. Ennek során különösképpen figyelembe vettem az Egyezmény nyolcadik cikkét.

Nemcsak bírósági úton próbálnak harcolni lakhelyükért a vándorok: a múlt héten 1600 aláírást összegyűjtve petíciót juttattak el a brit miniszterelnökhöz. A petíció átadásánál a Lordok Házának egyik tagja, Lord Avebury is jelen volt, aki értelmetlennek nevezte a kitelepítési procedúrát.

Indul a költöztetés

A felszólítási határidő lejártával a basildoni hatóságok jogosultak intézkedni a Dale Farmon lakókkal szemben. Ám Tony Ball, a basildoni városi tanács vezetője szerint csak azután szándékoznak akcióba lépni, miután megadták a területen élők számára a kezdés idejét. Ígéretet tett, hogy nem kerül sor hajnali rohamra, illetve, hogy a kitelepítés teljes menetrendjéről tájékoztatják az érintetteket.

A közvetlen fellépésre Dale Farmon, mint végső megoldásra tekintünk… és nehezen szánjuk rá magunkat – ám csaknem tíz évnyi pereskedés és a jogi lehetőségek kimerítése után a vándorok nem hagytak nekünk más választást. Megszegték a törvényt, amit nekünk kötelességünk betartatni. És úgy vélem ez az, amit a helyi lakosság döntő többsége elvár tőlünk.

Terveik szerint nyolc hétig tartana a Dale Farmon élők kitelepítése után a tábor eltakarítása, melyhez magáncégek bulldózereit vennék igénybe. Az egész eljáráshoz a tervek szerint kilenc és fél millió fontra lenne szüksége a basildoni önkormányzatnak, ám a BBC és a Guardian szerint ez az összeg még elérheti a 19 millió fontot is.

A helyi önkormányzat biztosítana ideiglenes lakhelyet a kitelepítendők legveszélyeztetettebb része számára, ám a területen élők a lakókocsijaikban szeretnének élni a családjaikkal, nem pedig hagyományos épületekben.

Nemzetközi vélemények

Anastasia Crickley, a bizottság egyik tagja szerint ez lakókocsikat jelent, ahol az ír vándorok továbbra is támogatni tudják egymást családi körükön belül ahelyett, hogy elválasztva egymástól, lakásokban és házakban legyenek kénytelenek élni, a basildoni önkormányzat ajánlatának megfelelően. Az ENSZ a faji diszkrimináció felszámolásáért felelős bizottsága szokatlanul erős hangnemben bírálta a hatóság tervezett fellépését. Szerintük a kitelepítés aránytalan mértékben befolyásolja majd az érintettek családi életét, illetve komoly viszontagságoknak teheti ki őket.

Ez alapján felszólították a basildoni hatóságokat, hogy függesszék fel a kitelepítést addig, amíg „kulturálisan megfelelő” lakhelyeket tudnak biztosítani az érintettek számára.

A bizottság nyilatkozata szerint:

Felszólítjuk az állami felet, hogy találjon békés és megfelelő megoldást, amely teljes mértékben figyelembe veszi az érintett családok jogait. Az ír vándorok és romák már most is jelentős diszkriminációnak vannak kitéve a szélesebb társadalomban, és a bizottság mély aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok fellépése és bizonyos médiumok az ügyről alkotott képe csupán súlyosbíthatják a helyzetet.

Az Amnesty International nagy-britanniai szervezete szerint az ENSZ beavatkozása az ügybe azt mutatja, hogy a kitelepítés „nemzetközi üggyé vált, amely szégyent hoz az Egyesült Királyságra.”

Tim Hancock, a szervezet kampányigazgatója szerint:

Az ENSZ-bizottság nyilatkozata leleplezte a brit kormány álláspontja mögött rejlő hazugságot, amely azt próbálja sugallni, hogy ez csupán a basildoni önkormányzat és az essexi rendőrség ügye. A központi és helyi hatóságoknak egyaránt kötelességük megfelelni az emberi jogi normáknak.

Várható ellenállás

A 86 család többségének nincs hová mennie, s a kitelepítés után kénytelen lesz (szintén illegálisan) az út szélén élni. Így többségük szembeszáll az őket érintő kitelepítési határozattal, és bárkivel, aki azt megpróbálja kivitelezni.

Érvelésük szerint engedni kellene, hogy maradjanak, lévén a föld az ő tulajdonukban van. Szeretnének együtt, egy családként maradni a területen, illetve kultúrájuk miatt ellenzik a helyi hatóságok által ajánlott hagyományos házakat.

A Dale Farmon levők számát az elmúlt napokban gyarapították a mindenhonnan érkező emberi jogi aktivisták, akik, amellett, hogy segítséget kívánnak nyújtani a helyiek számára, készek a hatóságokkal szembeni ellenállás során is támogatni azokat. Jake Fulton aktivista a BBC-nek nyilatkozva elmondta: számít rá, hogy erőszakossá fajulnak az események, hangsúlyozván, hogy ezt nem ők fogják kezdeményezni.