Tajvan „hordozó-gyilkos” rakétarendszert tervez

„Zökkenőmentesen” fejezte be a hétvégén első, az eddigi fejlesztéseket ellenőrző útját az egyelőre név nélküli kínai repülőgép-hordozó. Az ötnapos próbaút komoly aggodalmakat váltott ki a kelet-ázsiai ország szomszédjaiból. Washington és Tokió kérdőre vonta a pekingi vezetést, míg Tajvan repülőgép-hordozók kilövésére alkalmas rakétarendszer fejlesztését jelentette be válaszul, és ismét F-16-os vadászgépek eladását kérte legfőbb katonai szövetségesétől, az Egyesült Államoktól.

Tajvan repülőgép-hordozók elleni rakétarendszere új, mozgó változatának fejlesztését jelentette be a héten, válaszul a kínai repülőgép-hordozó első, ötnapos próbaútjára – írja a The Wall Street Journal. A szárazföldi rakétarendszer fejlesztésével kapcsolatos kutatás – mely a meglévő Hsiungfeng (Brave Wind) III. egy változata lesz – már folyamatban is van – tájékoztatott Lin Jü-fang (Lin Yu-fang), a tajvani Nemzetvédelmi Bizottság egy tagja. „Az új szárazföldi verzió hatótávolsága nagyobb lesz, és nehezebb robbanófejeket hordoz majd” – mondta. Közölte továbbá, hogy az új rakéták mozgatható indítóállványokra telepíthetők lennének is, mely növelné a visszavonulás esélyét a kínai bombatámadások alatt egy háború esetén.

Az újságíróknak azonban nem kellett egy Lin által vizionált háborúra várniuk; vethettek egy pillantást az eredeti Hsiungfeng III-as rendszerre a múlt héten – augusztus 11–14. között – megtartott 2011-es tajpeji Légtéri és Védelmi Technológiai Kiállítás alkalmával – számolt be az AFP azon ritka alkalomról, hogy egy fejlesztés alatt álló fegyvert közszemlére tegyenek egy bemutatón. „A Hsiungfeng III. sebessége olyan gyors, hogy azt nagyon nehéz lenne kivédeni” – árulta el a riportereknek Csiang Vu-jing (Chiang Wu-ying), a rakétafejlesztési projekt helyettes vezetője. A rendszert – melyet már beszereltek a tajvani fregattokra és rakétahajókra – úgy tervezték, hogy elérje a kétszeres hangsebességet, hatótávolsága pedig meghaladja a 130 kilométert – tette hozzá a fegyver bemutatásához egy elemző (a szigetet Kínától elválasztó Tajvani szoros legkeskenyebb része pont 130km).

A kutatók által csak „repülőgép-hordozó gyilkosnak” nevezett rakétarendszer azután került a figyelem középpontjába, hogy Kína a múlt héten első próbaútjára bocsátotta az 1988-ban Ukrajnától megvásárolt és azóta alaposan átalakított repülőgép-hordozóját. Bár a védelmi rendszert úgy mutatják be, mint potenciális elrettentést a kínai hajók és repülőgép-hordozók ellen, ez soha nem volt kifejezetten egy „anti-hordozó” fegyver. A volt védelmi miniszter-helyettes, Csong Pin-lin (Chong Pin Lin) a The Wall Street Journal-nak elmondta, hogy az „erőfitogtatás” inkább a tajvani közönségnek szól, mivel a növekvő katonai erőegyensúly-különbség Kína és Tajvan között növeli a félelmeket is. Ezzel párhuzamosan pedig egyre több támadás éri a Kína-barát elnököt is a GDP 3%-a alá csökkent védelmi kiadások miatt.

Sikeres volt a kínai repülőgép-hordozó aggodalmakat keltő első útja

A 306 méter hosszú kínai hajó vasárnap délelőtt dokkolt Talien (Dalian) kikötőjében, miután „zökkenőmentesen” befejezte a képességeit tesztelő – nemzetközi aggodalmaktól hangos – első próbaútját – jelentette hétfőn a kínai állami hírügynökség, a Hszinhua (Xinhua), hozzátéve, hogy a hajó további átalakításokra és tesztelésekre vár még, mielőtt üzembe helyeznék. Eközben – habár szakértők azt mondják; hosszú időt vesz még igénybe, hogy a kínai Népi Felszabadító Hadsereg működtetni tudja első harci repülőgépekkel kiegészített hordozó-csoportját – a tajvani védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki a kínai haditengerészeti fejlesztések miatt

Nemcsak Tajvanon figyelik aggodalommal a kínai projektet; a japán védelmi miniszter, Kitazava Tosimi pénteken felszólította Kínát, hogy magyarázza meg, miért van szüksége saját repülőgép-hordozóra. Emellett a szigetország kétségeit és aggodalmát fejezte ki a felől is, hogy nem tudni, mire fordítják a kínai katonai költségvetést, melynek összege 2011-ben 601,1 milliárd jüanra (1778 milliárd forint) rúg – a többek által megkérdőjelezett hivatalos adatok szerint. A héten csatlakozott hozzájuk Washington is, ahol szintén magyarázatot követelnek Pekingtől az eszköz szükségességét illetően. A kommunista vezetés ugyanakkor értetlenül áll a kérés előtt, miután több alkalommal ragaszkodott hozzá, hogy a hordozó nem jelent fenyegetést szomszédjaira nézve, és elsősorban képzési és kutatási céllal fogják használni azt. Azonban egy, a kínai védelmi minisztérium által üzemeltett hírportál más álláspontról árulkodik; egy négy nappal ezelőtt megjelent írás szerint „a szállító-anyahajónak a területi vitákat is kezelnie kellene” – értesít az ázsiai ország ellentmondó álláspontjáról az AFP.

Továbbra is dilemmát okoz az amerikai fegyvereladások kérdése

Noha a kapcsolat Kína és Tajvan között jelentősen javult, miután a Peking-barát Ma Jing-zsou (Ma Ying-jeou) lett a szigetország elnöke 2008-ban, a feszültségek úgy látszik mégsem enyhülnek. A jelenlegi fegyverkezési aggályok mellett további dilemmát okoz a tajvani amerikai fegyverszállítások kérdése, mely komolyan befolyásolja a két gazdasági nagyhatalom, Kína és az Egyesült Államok kapcsolatát is. Az USA hétfőn elutasította Tajvan 66 új Lockheed Martin F-16C/D típusú vadászrepülőgép eladására vonatkozó kérelmét, miután Kína figyelmeztette Washingtont, hogy ezek leszállítása feszültséget lobbantana ki a két ország között – számolt be egy tajvani védelmi tisztviselőre hivatkozva a Defence News. A szigetország korábban már többször kérte az amerikai beleegyezést az F-16-osok értékesítéséhez, hogy ellensúlyozni tudja a szigetre szakadár tartományaként tekintő, és az újraegyesítést elkerülhetetlennek tartó Peking növekvő katonai hatalmát.

Eddig sem Washington, sem Tajpej nem tett közzé hivatalos közleményt a legutóbbi kérésről, az amerikai Külügyminisztérium tájékoztatása szerint pedig „még nem született döntés a Tajvanra történő lehetséges fegyvereladásokról”. A tajvani Védelmi Minisztérium viszont vasárnap már arról számolt be, hogy nem lesznek eladások. „Nagyon csalódottak vagyunk az Egyesült Államokban” – mondta a minisztérium egy alkalmazottja. „Sürgősen szükségünk lenne a vadászgépekre” – idézi Lo Sou-hót (Luo Shou-he), a tajvani Védelmi Minisztérium szóvivőjét a Reuters.

A kérés elutasításának hátterében Joe Biden, amerikai alelnök jövő hétre tervezett pekingi látogatása állhat, valamint a kínai vezérkar májusi, washingtoni útja, mely során az ázsiai fél óva intette Amerikát minden Tajvanra irányuló katonai fegyvereladástól, melynek megtörténte „pénzügyi pofont” vonna maga után. Nem meglepő tehát, hogy a leminősítéssel és államadóssággal küszködő szövetséges múlt héten, a szigetországra küldött delegációja – fél megoldást kínálva – az új gépek eladása helyett „mindössze” egy 4,2 milliárd dolláros (792,3 milliár forint) fejlesztési csomagot javasolt a 146 db, tajvani F-16 A/B-s gép korszerűsítésére. Ezt a döntést azonban Kína így sem „könyvelheti el teljes sikerként”, mivel a fejlesztések befejeztével szomszédjáé lehet a világ legfejlettebb F-16-os állománya.