Újabb nyugati szankciók Belarusz ellen

Az USA és nyugati szövetségesei újabb gazdasági szankciókat fogadtak el négy állami tulajdonú belarusz cég ellen, ami jelentős hatással bírhat majd az Európa utolsó diktatúrájának nevezett ország gazdaságára, de Minszk szerint azért a helyzet nem olyan vészes. Az Oroszországgal és Kazahsztánnal különböző integrációs közösségeket alkotó Belarusz így ismét Moszkvához fut.

Újabb szankciók

Augusztus 11-én az USA újabb szankciókat fogadott el Európa utolsó diktatúrájával szemben, vagyis pontosabban négy állami tulajdonú belarusz cég ellen. Bebizonyosodott, hogy a Belsina autógumigyártó-cég, a Grodno Azot trágyagyár, a Grodno Himvolokno gyapotgyár és a Naftan olajfinomító a Belnyeftyehim állami konglomerátum részei, ami ellen már amúgy is élt egy rendelet.

Barack Obama amerikai elnök még május 27-én jelentette be, hogy új szankciókat készülnek bevezetni Belarusz ellen a politikai foglyok folytatódó bebörtönzése, a politikai aktivisták, újságírók és a civil társadalom tagjai elleni rajtaütések miatt. Az amerikai Külügyminisztérium nyilatkozata szerint ezek az új intézkedések tovább emelik a január 31-én bevezetett utazási korlátozások és vagyonbefagyasztások hatékonyságát.

Washington kijelentette, hogy ezek a lépések nem a belarusz nép, hanem a december 19.-i elnökválasztás utáni erőszak elkövetői, és általánosságban az alapvető emberi jogok és a törvényesség elnyomói ellen szólnak. A nyugati államok figyelemmel követik majd a Belaruszban alakuló fejleményeket, és egyre „növekvő mértékben támogatják a modern, demokratikus és virágzó társadalomra vágyó belarusz embereket”.

Oroszország válasza

Pár nappal később, augusztus 15-én Oroszország kijelentette, hogy nem tesznek válaszlépést a szomszéduk ellen bevezetett szankciókra, habár erre számítani lehetett, hiszen a két állam viszonylag szoros együttműködést épített ki a közös orosz-belarusz Szövetségi Állam és a Kazahsztánnal alkotott Vámunió keretében. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök ugyanakkor elmondta, hogy habár nem tartják ésszerűnek akármilyen ellenszankció bevezetését, „minden, amit tesznek az integrációjuk keretében, az közvetlenül segíti a belarusz gazdaságot”.

Putyin kifejtette, hogy véleménye szerint a gazdasági szankciók Minszk ellen amúgy sem nem minősülnek hatékony eszköznek, és ezek nem csak hogy kudarcot vallanak a szankcionálók céljainak elérésében, de sokszor épp az ellenkező hatását érték el.

„Belarusz nehéz gazdasági helyzetben van, ami nagy fokban a nemzetközi pénzügyi válsággal is összefüggésben van, ezt nem felejthetjük el. De az ország túljut ezeken a nehéz és viharos időkön, efelől nincsen kétségem” – nyilatkozta Putyin a Mihail Mjasznyikovics belarusz miniszterelnökkel tartott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón augusztus 15-én hétfőn.

És Belarusz reakciója

Mjasznyikovics kijelentette, hogy Minszk a belarusz nép elleni agresszióként és a gazdaságra mért csapásként tekint az amerikai szankciókra, és ahogy az várható volt, Belarusz két közeli partneréhez, Oroszországhoz és Kazahsztánhoz fordult támogatásért. Elismerte, hogy a nyugati korlátozások negatív hatással bírnak a belarusz gazdaságra, de nem járnak jelentős következményekkel.

„Az Oroszországi Föderáció mindig is támogatta a Belarusz Köztársaságot. A „duóban” is, és a „trióban” is (Oroszország, Belarusz, Kazahsztán) megtaláljuk a megfelelő támogatási intézkedések végrehajtási formáját. A közös álláspont teszi az integrációs törekvéseinket még erősebbé és reménytelibbé. Ahogy a mondás tartja: bajban ismerszik meg a barát” – idézte a belarusz miniszterelnök szavait a RIA hírügynökség.

Összességében tehát előreláthatólag növekedni fog a kereskedelem a három volt szovjet tagköztársaság között, ami kapcsolatban van a vámunió és az egységes gazdasági közösség szabályainak életbe lépésével is (aminek köszönhetően Minszk a gázt is kedvezményes áron kapja majd). Emellett Belarusz további gazdasági segítségre számíthat az Eurázsiai Gazdasági Közösség 10 milliárd dolláros (kb. 200 milliárd forint) válságalapjából, amelyből már valamennyit fel is használtak a válság súlytotta gazdaságuk kezelésére.