Két választás is kísérti Kenyát

Ugyan legkorábban jövőre kerülhet sor a következő kenyai elnökválasztásra, a lakosság nagy része viszont már előre tart tőle: attól félnek, hogy a voksolást követően a legutóbbi elnökválasztás utánihoz hasonló helyzet alakulhat ki. Nem vigasztalja őket az sem, hogy a választások pontos dátuma heves vita tárgyát képezi, az ország új választási törvényének elfogadása pedig továbbra is várat magára – az már csak hab a tortán, hogy a 2007-2008-as zavargások felelősei ellen még mindig nem indult eljárás.

Nézőpont kérdése

Látszólag nagy a sürgés-forgás Kenyában a következő elnökválasztás előkészületei miatt, de egyelőre nem sok eredménnyel. Igaz, hogy még legalább egy év van hátra a voksolásig, de még olyan – egyre égetőbb – kérdések várnak tisztázásra, mint az, hogy pontosan mikor is kerüljön rá sor. Mivel ez lesz az első választás, amelynek lebonyolítását Kenya új alkotmánya szabályozza, annak szövege még alapos értelmezésre vár. Ez nem is bonyolítaná túl a dolgokat, hiszen az alaptörvény előírásai szerint minden ötödik év augusztusának második keddjén kell sort keríteni az elnökválasztásra, ez jelen esetben 2012. augusztus 14-ére esik.

Mások szerint viszont nem ilyen egyszerű a helyzet: értelmezésük szerint a jelenlegi vezetésnek mindenképpen ki kell töltenie ciklusát, így egy részük Mwai Kibaki elnök decemberi, a másik tábor pedig a parlament 2008. januári beiktatásától számolná az öt évet. Mivel az országgyűlés feloszlatásától számítva 60 nap áll rendelkezésre a választások megtartásához, komoly esélye van annak, hogy a voksolásra végül csak 2013-ban kerülhet sor.

Hasonlóan hányattatott sorsa van Kenya új választási törvényének is, a tervezet elfogadása hónapok óta várat magára. Az új szabályozás szigorú feltételek elé állítaná a potenciális jelölteket, felső határt szabna a kampányköltségeknek, és megtiltaná koalíciók létrehozását a választások előtti utolsó hat hónapban. A javaslat ezzel olyan helyzeteknek kívánja elejét venni, mint amikor Kibaki elnök 13 pártot egyesített Raila Odinga ellen a 2007-es elnökválasztás előtt mindössze három hónappal.

Kisebb vita alakult ki akörül a rendelkezés körül, amely legalább 60 parlamenti helyet tartana fent női jelöltek számára. Mutula Kilonzo alkotmányügyi miniszter úgy véli, hogy Kenya alaptörvénye külön szabályozás nélkül is elég kedvező feltételeket biztosít a politikai pályát választó nőknek, az ország ideiglenes választási bizottsága viszont a nemek közti egyensúly fenntartása érdekében kitart a javaslat mellett.

Rossz emlékek

Mivel a választások biztosításának egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja, a kenyai lakosság továbbra is attól tart, hogy a 2007-2008-ashoz hasonló helyzet alakulhat ki. Akkor az elnökválasztás után kirobbant zavargásoknak nagyjából 1300-an estek áldozatul, és százezrek voltak kénytelenek elhagyni otthonukat – közülük több ezren még mindig nem tértek haza.Mivel az akkori felelősök ügyében még mindig nem született ítélet, a kenyaiak több, mint fele úgy gondolja, hogy a hatóságok jövőre sem lesznek képesek megakadályozni az erőszak kialakulását és elterjedését.

Hasonlóan vélekedik Rob Macaire, az Egyesült Királyság kenyai főbiztosa is: elmondása szerint a választási törvény reformjának, illetve egy állandó választási bizottság létrehozásának halogatása csak tovább növeli az újabb káosz kialakulásának kockázatát.

Nem látja ilyen borúsan a helyzetet Amos Sawyer volt libériai elnök, aki jelenleg az Afrikai Unió afrikai szakértői értékelési mechanizmusának (African Peer Review Mechanism, APRM) döntőbizottságát vezeti. Sawyer úgy véli, hogy Kenya vezetése eleget tett már ahhoz, hogy a következő elnökválasztás ne torkolljon erőszakba, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az alkotmány teljes betartatásához még sok munkára van szükség.

Lapozzon és olvassa el, hogyan áll a zavargások felelőseinek ügye!

Lassan őrlő malmok

Nem esnek nagy túlzásokba a kenyaiak, amikor az igazságszolgáltatás lassúsága miatt fenntartásaik vannak a hatóságokkal szemben: a legutóbbi választások után kirobbant zavargások felelőseit csak tavaly év végén sikerült megnevezni, ügyükben pedig azóta sem történt nagyobb előrelépés. A hat kiemelt személy ellen még mindig nem indított eljárást a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC), vallomásaikban pedig töretlenül tagadják, hogy bármi közük lenne az erőszakhoz – egyikük, William Samoei Routo egészen odáig ment, hogy korrupcióval gyanúsítsa meg az ellene tanúskodókat.

A Luis Moreno-Ocampo ICC-főügyész által megnevezett felelősök áprilisban egyszer már megjárták Hágát, ahol ismertették velük az ellenük felhozott vádakat, legközelebb pedig ősszel kell majd utazniuk, amikor egy újabb meghallgatáson eldől, hogy indul-e ellenük eljárás. Amíg a hat felelős Kenya és Hollandia között ingázik, Nairobi továbbra sem adja fel, hogy valahogy sikerüljön visszaszereznie az ügy lefolytatásának jogát az ICC-től. A kenyai vezetés azóta fáradozik ezen, hogy a Büntetőbíróság 2010 tavaszán megindított nyomozás hiányában átvette az eset vizsgálatát.

Kenya most már annyira komolyan gondolja szándékát, hogy júliusban – csaknem két és fél évvel a zavargások vége után – benyújtotta a Bíróságnak első vizsgálati jelentését a történtekről, illetve megkezdődött a hat fő felelős kihallgatása is. Korábban is megpróbálták már visszaszerezni az ügyet, de azt a kérelmet az ICC azzal az indoklással utasította el, hogy nem látja annak bizonyítékát, hogy Nairobi valóban vizsgálná az ügyet. Ezt Ocampo főügyész még azzal a kijelentéssel is megfejelte, hogy szerinte Kenyában megfélemlítik az esetleges tanúkat, ezzel ellehetetlenítve a Büntetőbíróság munkáját – a vádakat kenyai részről természetesen hevesen tagadták.

Pedig most már igazán ideje lenne annak, hogy a két fél megtalálja a közös hangot: az ICC vizsgálata a jelenlegi tervek szerint párhuzamosan futna a következő elnökválasztás már most megkezdődött kampányával. Mivel a megnevezett felelősök közül Routo és Uhuru Kenyatta jelenlegi pénzügyminiszter is megméretteti magát, az elhúzódó nyomozás esetükben még tovább bonyolítja a helyzetet.  Ugyan egyelőre csak kellemetlenség, hogy kampányolás mellett az ICC-nek is rendelkezésére kell állniuk, adott esetben nagyobb feszültséget is okozhat, ha ezt támogatóik úgy fogják fel, hogy a Büntetőbíróság Kenya politikai életébe akar beavatkozni.

Tési Áron

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »