Nem enyhülnek az amerikai–kínai katonai nézeteltérések

Az Egyesült Államok és Kína magasrangú katonai vezetői megbeszéléseket tartottak tegnap Pekingben, miután pénteken befejeződött az USA közös hadgyakorlata a Kínával konfrontálódott Fülöp-szigetekkel. A kínai hadsereg vezetője, Ken Csen Ping-tö (Gen Chen Bingde) elmondta, hogy a Fülöp-szigetekkel közösen tartott 11 napos haditengerészeti gyakorlat időzítése „rendkívül helytelen” volt, tekintve, hogy Kínának az országgal (és több másik ázsiai állammal is) kétoldalú nézeteltérései vannak.

Az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália szombaton fejezte be közös gyakorlatát a Dél-kínai-tenger vizein, az USA és Vietnám pedig a tervek szerint még ebben a hónapban közös haditengerészeti gyakorlatot tart nem messze a vitatott Spratly-szigetektől – számolt be a China Daily. A közös sajtókonferencián Michael Mullen admirális azt mondta, hogy „az Egyesült Államok továbbra is támogatja szövetségeseit a térségben”, a hadgyakorlatok pedig egy rendszeres időbeosztás részét képezik – írta a BBC.

A vitát Kína és Vietnám, illetve a Fülöp-szigetek között a Dél-kínai-tenger szigeteinek és környező vizeinek vitatott szuverenitása okozta. A kérdéses területen Malajziának, Bruneinek és Tajvannak is vannak követelései. Kína ezen országokkal is évek óta viszálykodik, mely nézeteltéréseket Peking szerint „párbeszéddel és diplomáciai intézkedésekkel” kellene megoldani – ídézte Csen Ping-tö vezérkari főnök szavait a Hszinhuá (Xinhua) állami hírügynökség. Az ellentétek megoldására Kína bilaterális tárgyalásokba kezdett az egyes országokkal és határozottan kérte az amerikai fél tárvolmaradását. Az Egyesült Államok vezetése erre többször igéretet is tett, de Csen azzal vádolta az amerikaiakat, hogy a gyakorlattal „ellenkező jeleket küldenek a világnak”. A kínai katonai vezető továbbá azt kijelentette, hogy a válságból kilábaló Amerika túl sok pénzt költ a hadseregre és „jobb forgatókönyv” lenne, ha a kormány az emberek jobb megélhetésére fordítaná ezeket az összegeket.

Mullen admirális, aki négynapos látogatáson van Kínában, visszautasította a kritikát és ragaszkodott hozzá, hogy az USA folytassa gyakorlatozásait a térségbeli szövetségeseivel, ugyanakkor a Kínával való katonai kapcsolatokat is „létfontosságúnak” nevezte. Figyelmeztetett továbbá, hogy a félreértések olyan eseményekhez vezethetnek, melyre senki nem számít. Ken Csen májusi amerikai látogatása során leszögezte, hogy Kínának nem áll szándékában az USA katonai erejével vetekedni. Elmondta, hogy az Egyesült Államok katonai ereje sokkal fejlettebb, mint Kínáé, annak ellenére is, hogy az ázsiai ország jelentős előrehaladást ért el az utóbbi években. Az amerikai fél sürgette Kínát, hogy tegye átláthatóbbá a katonaságánk bővítéséről és korszerűsítéséről szóló terveit. Ennek eleget téve Kína tegnap megerősítette, hogy ballisztikus rakétákat fejleszt, melyek maximális hatótávolsága 2700 kilométer és tengeri mozgócélpontok kilövésére is alkalmas

A tudósítások szerint mindkét fél próbál lendületet adni a közös katonai együttműködésnek, de még mindig jelentős feszültségek vannak a két ország között, ezt Csen Ping-tö is megerősítette a tegnapi sajtótájékoztatón: „bár tettünk némi előrelépést a katonai kapcsolatok javítására, számos kihívás van még” – idézte a Bloomberg. 2010-ben Peking megszakította a katonai kapcsolatokat Washingtonnal, válaszul, hogy az Egyesült Államok fegyvereket adott el Tajvannak. De nem ez az egyetlen, kínai nemtetszést kiváltó amerikai lépés a közelmúltból: Csen arra is panaszkodott, hogy az amerikai repülőgépek és hadihajók folyamatosan kémtevékenységet végeznek Kína partjainál, elmondása szerint „amerikai pilóta nélküli repülőgépek végeztek felderítést mindössze 16 tengeri mérföldre a kínai határtól. Ez nagyon, nagyon közel van. Remélem, amerikai barátaink intézkedéseket tesznek e tekintetben, teljes mértékben figyelembe véve Kína népének érzéseit” – idézte a China Daily.