Köszöntjük Tbilisziben, Georgia fővárosában!

A nyugatbarát grúz vezetés folytatja az oroszellenes projektek megvalósítását, és ennek keretében újabb jelképes változásért szállt síkra az ország külügyminisztériuma. Az ország tipikusan Közép-, Kelet-Európában és Ázsiában használatos hivatalos nevének megváltoztatása egy hosszú és bonyolult folyamat, és egyelőre nem beszélhetünk jelentős eredményekről, de a kaukázusi állam nem adja fel. Kérdés persze, hogy a kormánynak nem lényegesebb dolgokkal kellene-e foglalkoznia.

Grúzia többé nem Grúzia

Történelmi okokból Grúzia régóta próbál megszabadulni a mintegy két évszázados orosz múlttól, ami különösen a 2008. augusztusi orosz-grúz háború után erősödött fel. A két volt szovjet tagállam közötti konfliktus Grúzia teljes vereségével végződött, és ennek köszönhetően nyerhette el vitatott függetlenségét Abházia és Dél-Oszétia. Tbiliszi nem ismeri el a két fiatal államot, továbbra is szakadárokként tekint rájuk.

A Mihail Szaakasvili vezette kormány tehát mindent megtesz, hogy „eltörölje a múltat” és annak minden jelképét, aminek keretében emlékműveket bontanak el, utcákat neveznek át, és most már magával az állammal is elégedetlenek. Az orosz nyelv, amely tulajdonképpen a kora 19. századi orosz annektálás óta jelen volt az országban, de-facto betiltásra került, és az Al-Jazeera információi szerint, az angolt tették meg a grúz után második hivatalos nyelvnek még 2010-ben. Ugyan azt állítják, hogy ez nem politikai ügy, és azért van szükség az angolra, mert Grúziának nem ásványkincsei, hanem intellektuális potenciálja van, de valószínűleg ez is csak egy újabb lépés, hogy kifejezzék a 2008-as háború óta különösen mélyponton lévő oroszellenességüket. Az angol nyelvben látják a felemelkedést, és ez egy próbálkozás, hogy elmozdítsák az országot az orosz röppályáról a nyugatira.

Az elmúlt hetekben vált ismertté, hogy Szaakasvili kormánya már korábban egy újabb tervvel állt elő, amelynek az egyik legfőbb támogatója Grigor Vasadze külügyminiszter. A tervek szerint Grúziát hivatalosan is átnevezhetik az angol megfelelőjére, Georgia-ra (vagyis magyarul is „Dzsordzsia”-ként kellene majd ejteni)

Vasadze, és helyettesének, Nyino Kalandadze véleménye szerint a Grúzia elnevezés az orosz nyelvből származik, és így értelemszerűen Oroszország vezette be ennek használatát. Azt Kalandadze nem tudta megmondani, hogy Georgia mennyiben őshonos grúz, de ők saját magukat kartvelebi-nek hívják, és az országuk Szakartvelo („kartveliek helye”) saját nyelvükön, amely a kartuli. Ókori grúz krónikák szerint a kartveli nép őse Kartlosz volt, a bibliai Jáfet unokája.

Az ország angol nevének eredete viszont már homályosabb. A Grúzia és grúzok megnevezés már a középkorban megjelent nyugat-európai forrásokban. A francia krónikás, Jacques de Vitry és az angol utazó, Sir John Mandeville azt írták, hogy azért hívják így ezt a népet, mert ők különösen tisztelik és nagyra becsülik Szent Györgyöt (Saint George). Egy más, Jean Chardin által népszerűsített elmélet szerint, a Grúzia szó szemantikailag görög és latin eredethez köthető (georgicus=földművelő). Az utóbbi magyarázat támogatóira, mint Pliny és Pomponius Mela, gyakran klasszikus íróként utalnak. Az általuk alkalmazott „Georgi” az ottani földműves törzsekre utalt, mert így különböztették meg őket a Panticapea folyó másik oldalán élő vándorló törzsektől. Az ókori görögök és rómaiak a keleti grúzokat ibéreknek, a nyugatiakat pedig kolkhiszieknek hívták.

A nemzetközi fogadtatás

A grúz vezetés tehát már régebben megkezdte az ország átnevezési folyamatát, és az orosz médiában megjelent pletykákra reagálva elmondták, hogy egyetlen ország sem utasította vissza a Grúzia földrajzi név Georgia-ra való változtatását. Habár elismerik, hogy ezt sok ország nem tette még meg, főleg az ezzel járó technikai procedúra nehézségei, illetve az anyagi fedezet hiánya miatt. Ennek fényében Tbiliszi hosszútávon szeretne célt érni, amihez precedenst teremthet egy ország döntése. 

Június 27-től ugyanis Dél-Korea hivatalosan is Georgia-t használ az eddigi Grúzia helyett, ami kezdetleges sikerélményt jelentett a grúzoknak, és Kalandadze kijelentette, hogy éppen emiatt is folytatni kell ezt a kezdeményezést. Egyelőre csak Szöul tett eleget ennek a kérésnek, és felmerül a kérdés, hogy miért. Valószínűsíthető, hogy nem pusztán jóbaráti szeretetből, hanem egyes vélemények szerint, maga Dél-Korea is egy hasonló változtatást szeretne eszközölni, mégpedig a Japán-tengert szeretnék Keleti-tengerre átnevezni. Az ázsiai állam oroszországi külképviselete idén májusi sajtóközleményében emlékeztetett, hogy ha egy földrajzi hely elnevezéséről nincsen megegyezés az érintett államok között, akkor a nemzetközi kartográfia alapszabálya lehetővé teszi az egyes országok által preferált változat egyidőleges használatát is. 

Japán erre a hírre viszont nem úgy reagált, ahogy azt Vasadze várta volna a 2009 márciusában japán kollégájával való tokiói megbeszélése után. A japán külügyminisztérium kijelentette, hogy a felkelő nap országa nem tér át az angol elnevezésre. Elmondta, hogy nem állt elő olyan helyzet, amely ezt indokolná. Véleményük szerint ez az átnevezés zűrzavarhoz vezet majd, mert a kaukázusi országot össze fogják keverni a helyileg széles körben ismert amerikai állammal. Ráadásul Japánban egy ország átnevezéséhez a hatályos törvény módosítására van szükség, ami nem egy egyszerű procedúra. Elismerték, hogy volt már ilyenre példa (amikor Burma hivatalosan a Mianmar elnevezést vette fel), de olyanra még nem, hogy egy ország az angol elnevezésének használatát kérvényezte volna. 

2009 decemberében Vasadze litván kollegáját is megkérte, hogy a balti állam ismerje el a névváltoztatást, de a Litván Nyelv Állami Bizottsága ezt elutasította arra hivatkozva, hogy nem látnak sem jogi, sem tudományos alapot erre. Regina Dobelene bizottsági elnök kifejtette, hogy a Grúzia szónak semmi köze a szláv nyelvekhez vagy a Szovjetunióhoz, hanem az arab nyelvből származik. Hozzátette, hogy a Georgia viszont tisztán angol eredetű. Kifejtette, hogy ha Tbiliszi a grúz megfelelőjének használatát kérvényezte volna (tehát Szakartvelo-t), akkor más döntés születhetett volna. A bizottság szerint nincsen indok arra, hogy egy nem grúz elnevezést egy másik nem grúzra cseréljenek. Praktikus szempontból sem indokolható a dolog, hiszen az emberek nem fognak máshogy mondani valamit, amit már hosszú idő óta egy bizonyos formában használnak. 

Egyes orosz vagy feltehetően orosz-párti források nem ilyen szakmai indokokkal, de annál hevesebben ítélték el a grúz vezetés nyugat és angol-szász világ imádatát. Hangosan kritizálják, hogy a már amúgy is sok helyen az angol nyelv hivatalos státuszának köszönhetően használt Georgia-t, a nem angol-nyelvű országokra is rá akarják erőszakolni, és az ilyen jelentéktelen dolgok helyett az ország valós problémáinak megoldásával kellene foglalkozniuk, mint például a gazdaság helyreállításával és politikai reformok bevezetésével a demokrácia erősítéséért. Gúnyosan teszik fel a kérdést, hogy Szaakasvilinek nem kellene-e mérlegelnie Tbiliszi átnevezését Atlantává? Így a nyugatiak még jobban összekevernék az amerikai állammal. 

Tóth I. Dávid

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »