Elég magas volt a tavalyi munkanélküliség

Az EU munkaerő-piacát 2010-ben még a válság utáni negatív trendek határozták meg, bár már kisebb mértékben, mint az azt megelőző évben. Az Európa 2020 stratégia szempontjából meghatározó indikátor, a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási aránya 5 százalékponttal csökkent, 2010-ben elérve a 68,6 százalékos szintet.

Az Eurostat által alkalmazott foglalkoztatási ráta azt fejezi ki, hogy egy adott korcsoport mekkora a foglalkoztatottak aránya. A Munkaerő Felmérés (Labour Force Survey, LFS) szerint foglalkoztatottnak az számít, aki legalább heti egy órában végzett olyan munkát, amiért fizettek neki, vagy nem dolgozott ugyan, de van állandó munkahelye, ahonnan ideiglenesen volt távol. A teljes munkaerő létszáma 2010-ben elérte a 239,9 millió főt, de a foglalkoztatottak száma 1,4 millióval csökkent. A válság keményebben sújtotta a férfiakat, több mint kétszer annyi férfit bocsátottak el 2010-ben, mint nőt.

Az Európa 2020 stratégia célcsoportja a 20 és 64 éves kor közötti népesség. Ebben a korcsoportban a teljes foglalkoztatási ráta az EU 27 országában 2002 és 2008 között folyamatosan emelkedett, elérve a 70,4 százalékot, majd 2009-ben visszaesett 69,1 százalékra és 2010-ben tovább csökkent 68,6 százalékra. A 20 és 64 év közötti nők esetében 2000 és 2008 között 57,3 százalékról 63 százalékra nőtt az arány, 2009-ben fél százalékponttal visszaesett, majd 2010-ben kismértékben ismét csökkent, 62,1 százalékra. Ezzel szemben az idősek esetében (55 és 64 év közöttiek) a ráta folyamatosan nőtt az elmúlt 10 évben: a 36,9 százalékos 2000. évi szinthez képest 2010-ben már 46,3 százalék volt.

A 20 és 64 év közötti korosztályban a legmagasabb foglalkoztatási ráta Svédországban (78,7%), Hollandiában (76,8%), Dániában (76,1%), Cipruson (75, 4%) Németországban és Ausztriában (mindkettő 74,9%) figyelhető meg. A legalacsonyabb ráták pedig Máltára (59,9%), Magyarországra (60,4%), Olaszországra (61,1%), Spanyolországra (62,5%) és Romániára (63,3%) jellemzőek.

A 20 és 64 év közötti nők foglalkoztatási aránya minden országban alacsonyabb, mint a férfiaké. A nők foglalkoztatási rátája 41,4% (Málta) és 75,7% (Svédország) között alakul, míg a férfiak esetében 63,6% (Litvánia) és 82,8% (Hollandia) között mozognak az értékek. Az idősek (55 és 64 év közöttiek) foglalkoztatása az északi országokban alakul a legjobban, Svédországban kiemelkedően magas 70,5% míg a következő Németországban már csak 57,7%. A legalacsonyabb Máltán (30,2%) de Magyarország (34,4%) Lengyelország (34,0%) után a harmadik helyet foglalja el.

Az idősek foglalkoztatása mellett kedvező trend figyelhető meg a részmunkaidős állások alakulásában. Az EU átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 18,5 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Az arány Hollandiában a legmagasabb (48,3%) és Bulgáriában a legalacsonyabb (2,2%).

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya ennek megfelelően 81,5 százalék volt 2010-ben, a nőknél az arány lényegesen alacsonyabb (68,8%), míg a férfiaknál magasabb (92,2%). Egy teljes állásban dolgozó átlagosan heti 40,4 órát dolgozott (a nőknél ismét alacsonyabb az érték, 39,3 óra, míg a férfiaknál 41,1 óra). A leghosszabb munkahét az Egyesült Királyságra jellemző (42,2 óra), míg a legrövidebb Dániára (37,7 óra), Írországra (38,4 óra), Hollandiára (38,9 óra) és Olaszországra (39 óra). Minden tagállamban jellemző az a trend, hogy a férfiak átlagosan több időt töltenek a munkahelyükön, mint a nők.