Egymás torkának estek az erdélyi szervezetek

Újabb epizódhoz érkezett a belmagyar csörte Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között. Miután néhány hónappal korábban Tőkés László anyagi elszámoltatást követelt a Szövetségtől, amely válaszul az EMNT ellen fordította a fegyvert, most a román sajtó borzolta fel a kedélyeket a két szervezet között. Nem segíti elő a helyzetet az sem, hogy az Európai Parlament alelnöki tisztét is betöltő ex-püspök körüli csoport sikeresen megingatta az RMDSZ által az erdélyi magyarság ügyei fölött gyakorolt monopóliumát.

Hétfőn, június 6-án az Evenimentul Zilei (EvZ) bukaresti székhelyű napilap tényfeltáró riportban foglalkozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), pontosabban az általa működtetett Demokrácia Központok (DK) pénzügyeivel. A lap román állami intézményi forrásokra hivatkozva elmondta, hogy az elmúlt egy évben

a szervezet 2,25 millió lejt, azaz 145 millió forintot kapott

a magyar kormánytól két részletben. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyik alapítványán keresztül tavaly októberben állítólag 775 ezer lej (50 millió forint), idén májusban pedig másfél millió lej (90 millió forint) érkezett az EMNT számláira. A napilap megjegyzi, a pénz a Demokrácia Központok működtetését célozza, vagyis azon intézményekét, melyek a könnyített honosítási eljárással kapcsolatos tájékoztatást végzik Románia területén.

Az EvZ arra is rámutat, hogy bár Tőkés és az EMNT ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor nem kapnak fizetést, a DK alkalmazottait az említett összegekből fizetik. Ezek szerint Gergely Balázs, a hálózat vezetője, akiről az újság megjegyzi, hogy Tőkés László unokaöccse, 4100 lejes (kb. 250 ezer forintos) havi munkadíjjal rendelkezik.

A román lap felvetéseire Toró és Gergely Balázs sajtótájékoztatóban reagált szerdán, június 8-án. A Transindex tudósítása szerint az EMNT vezetői elismerték, hogy anyaországi juttatásban részesült a szervezet, az ügyvezető elnök arra is rámutatott, eddig azért nem hozták napvilágra, mert ismerik a romániai közvélemény ellenszenvét a magyarországi finanszírozásokkal szemben. Véleménye szerint teljesen normális, hogy a magyar kormány támogatja a Demokrácia Központokat, hiszen azok bonyolítják le a könnyített honosítással kapcsolatos tájékoztatást és segítségnyújtást. A két politikus elmondta a DK-ban 110 szerződéses alkalmazott dolgozik, akik fizetése 870-1100 lej (56 ezer – 71 ezer forint) között mozog.

Az EMNT-sek kijelentették, nagy az esélye, hogy a pénzügyőrség szivárogtatta ki az EvZ által közölt információkat, ehhez azonban nem lett volna joga a közintézménynek, amelynek vezérigazgatója egyébként az RMDSZ-es Ladányi Árpád Csaba.

Az ellenőrző szerv egyik képviselője minden valószínűség szerint visszaélt jogkörével, amikor egy civil szervezet pénzügyeivel, alkalmazottainak fizetésével kapcsolatos, nem nyilvános információkat szolgáltatott ki, ezért javasoljuk a pénzügyőrség vezetőjének, hogy indítványozzon belső vizsgálatot az ügyben – idézi Torót a Krónika.

A Szövetség egyébként nem mulasztotta el, hogy reagáljon a napvilágot látott információkra. Kovács Péter főtitkár blogján emelte ki, hogy az EMNT eddig tagadta, hogy anyaországi közpénzből kapna támogatást. Az RMDSZ-hez közeli közszereplők a hétfői cikket azon gyanújuk bizonyítékaként mutogatják, mely szerint a magyar állam pártépítéssel foglalkozik Erdélyben, hiszen feltételezik, hogy a támogatás egy része az újonnan alakuló Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) vándorolt. A pénzügyőrségi kiszivárogtatás kapcsán Kelemen Hunor szövetségi elnök a Transidexnek úgy nyilatkozott:

Ebben az országban minden szivárog, ilyen szempontból nem tudom, hogy miért kell az RMDSZ ellen fordulni.

Az utóbbi időben a nyilatkozatok és szavak szintjén igen

kiéleződött a harc a két erdélyi magyar érdekképviseleti szervezet között.

A kardcsörtetések általános politikai kontextusához hozzátartozik, hogy az elmúlt időszakban az RMDSZ elveszítette az anyaország felől érkező oktatási támogatások adminisztrációja fölötti ellenőrzést és a státuszirodák működtetésének jogát. Az utóbbiak feladatai a Demokrácia Központokhoz vándoroltak át, az előbbit pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kapta meg. A Szövetség tehát joggal tart attól, hogy a magyar kormány segítségével az újonnan feltörő politikai aktor megtöri az erdélyi magyarság ügyei fölötti monopóliumát.

Az elmúlt hetekben például napi rendszerességgel alakul ki szópárbaj Kovács Péter, RMDSZ-főtitkár és Demeter Szilárd, Tőkés László sajtóreferense között a Facebook-on, melynek jelentősége alapjában véve csekély, ám már a sajtó is felfigyelt rá, s így szélesebb közönséghez is eljut. Az így közhírré előlépett szócsata pedig tökéletesen mutatja a két tábor közötti rivalizálás természetét, és a párhuzamos monológok vetélkedését. A Transindex által is idézett vita tárgya egyébként a Háromszék napilapban megjelent cikk volt, amely az állította, hogy RMDSZ-es csoportok keresik fel a születendő Néppárt támogatói listáin szereplő egyéneket, és próbálják meggyőzni arról, mondják azt, hamisították kézjegyüket, vagy kényszerítették az aláírásra.

Az EvZ által közölt információk önmagukban nem jelentenek meglepetést. Valószínűleg egyik oldalon sem létezett senki, aki kételkedett volna afelől, hogy a magyar kormány anyagilag is támogatja erdélyi szövetségesét. Alapjában véve semmi ördögtől való nincs a dologban, az RMDSZ érvelése ugyanis sántít (bizonyítékok hiányában), amikor azt állítja, a pénzeket pártépítésre használják. Közvetlenül erre nem utal jel, az persze tény, hogy közvetetten a kettős állampolgárság hátszelében szerezhet népszerűséget az új párt. Az átláthatóság mindazonáltal nem árt egy olyan szervezetnél, amely politikai üzenetét részben arra építi, hogy vetélytársa korruptságára hivatkozik.