Protestáns Egyházi Találkozó Németországban

Vasárnap véget ért véget a több mint 120.000 állandó résztvevőt számláló 33. Protestáns Egyházi Találkozó a németországi Drezdában. Az eseményen többek között Angela Merkel kancellár és Christian Wulff német államfő is részt vett. Bár rendezvényt nevéből kifolyólag első látásra nem politikai jellegűnek ítélnénk meg, a találkozó fő témáit, a hittel és a Bibliával kapcsolatos beszélgetések és fórumok mellett, mégis a társadalom és politika aktuális kérdései jelentették.

A szerdától vasárnapig tartó eseményen a szervezők szerint majd 120.000 embert vett részt állandó jelleggel, az időszakos látogatók és résztvevők száma még ennél is magasabb volt – a találkozót megnyitó három istentiszteleten egyes információk szerint több mint 300.000 embert számláltak. A szervezők szerint ennyien az 1995-ös hamburgi találkozó óta nem jelentkeztek az eseményre. A kelet-német Drezdában tartott találkozó része a kétévente megrendezésre kerülő többnapos, protestánsok által szervezett nagyszabású rendezvényeknek, amelyek a kereszténység mellett társadalmi és politikai ügyekkel is foglalkoznak. Az idei évben a szociális igazságosság, a migráció és az integráció, a keresztények, zsidók és muzulmánok közötti viszony valamint a demokrácia és nemzetközi jog kérdései voltak az előadások és vitafórumok témái.

A laikusok által szervezett, a protestáns egyházaktól intézményileg független mozgalmat a keresztény hit valamint az egyház és a világ jövőjéért való elkötelezettség tartja össze. A szervezők az eseményt nagyon politikainak és egyben szelleminek nevezték, „a keresztények találkozóját a megélt demokrácia és egy új részvételi kultúra jellemezte” – nyilatkozta az esemény elnöke, Katrin Göring-Eckhardt (Zöldek). A keresztény gyökerekkel rendelkező polgárok a találkozó ideje alatt kifejezték a politika és társadalom alakításában való részvételi szándékukat, az emberek „olyan demokráciát sürgetnek, amelyben több és igazi részvétel van” – hangsúlyozta Göring-Eckhardt. A találkozón számos vitabeszélgetés mellett gyermekprogramok, sportesemények, motoros istentisztelet és koncertek is várták az érdeklődőket – az összesen több mint 2200 rendezvényen az állandó látogatókon kívül számos más részvevő is jelen volt.

A találkozók egyik örök témája az ökumené: Christian Wulff német államfő nyitóbeszédében fontos szerepet tulajdonított a felekezetek „együttműködésének“. Wulff beszédében felhívta a két nagy egyházat több ökumenéra, annak érdekében, hogy a keresztény üzenet a jövőben is hihető legyen – mivel véleménye szerint ez csak akkor válik azzá, ha a hitet „minden keresztény közösen vallja és éli meg”. Wulff abbéli örömét is kifejezte, hogy a két egyház között mindennapi ökumenéra van példa – „az egyházaknak szükségük van egymásra. A legtöbben ezt már rég felfogták”- hangsúlyozta az államfő. „Alternatíva nélkül: ökumené“ címmel fórumot is tartottak a találkozó ideje alatt, amelyen a Protestáns Egyház testületi elnöke, Nikolaus Schneider és a katolikus Német Püspöki Konferencia  elnöke, Robert Zollitsch beszélgettek a témáról. Mindketten hangsúlyozták, hogy amellett, hogy sok minden sikerült már elérni és jók az esélyek további közeledésre az egyházak között, gyors előrelépésekre nem lehet számítani. Azok az események, amelyek a egyházszakadáshoz vezettek, még mindig nincsenek legyőzve. Az ökumené egy fontos pontja a közös úrvacsora, amellyel kapcsolatban Zollitsch püspök kiemelte, hogy a protestánsok részvétele a katolikus úrvacsorán nem vendégszeretet, hanem teológia kérdése. Zollitsch szerint tudomásul kell venni és tiszteletben kell tartani a protestáns és az ortodox egyház közötti különbségeket: „Türelemre van szükségünk – ha valamit együtt csinálunk, akkor annak teológiai alapjára is szükség van”. Schneider szerint is ügyelni kell az ökumené sebességére és eközben tisztázni kell azt, hogy mely kérdéseket nem lehet megoldani. Az egyházi vezető szerint arról van szó, hogy az emberek együtt szerezzenek jó tapasztalatokat, a keresztények tegyenek meg egymással mindent, amit lehet, és annál még egy kicsit többet.

Németország egy nehéz társadalmi kérdése az integráció ügye: erről is szó volt az egyházi találkozón, a „Mennyi integrációra van szüksége a demokráciának?“ címmel rendezett beszélgetésen Christian Wulff vett részt. A német államfő tavalyi kijelentését, miszerint „az iszlám Németországhoz tartozik“ megismételte, mivel csak így lehet a keresztények teljes vallásszabadságát követelni Törökországban. A muzulmán polgároknak természetesen ugyanúgy figyelembe kell venniük a törvényeket, mint a minden más polgárnak. Wulff emellett hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy a migrációs háttérrel rendelkező fiatalokkal kapcsolatos ügyekben még vannak mulasztások „tovább kell dolgozni ezen, az irány azonban helyes“.

Angela Merkel kancellár, aki egy protestáns lelkipásztor gyermeke és maga is hívő keresztény, a találkozó keretein belül rendezett „Szüksége van-e a világnak egy új világrendre?“ című beszélgetésen vett részt, amelyen kiemelte, hogy nem elfogadható a keresztények diszkriminálása valamint az, ha embereket hitük miatt hátrányban részesítenek vagy üldöznek. Merkel a közel ötezer fős hallgatóság előtt védelmére kelt az Európai Unió tunéziai menekültekkel való hozzáállásának, mivel a kancellár szerint „Tunézia éppen megszabadult diktatúrájától. Azok az emberek, akik most jönnek, nem azért jönnek, mert üldözik őket, hanem azért, mert jobb gazdasági kilátásokat számítanak“. A politikai menekülteket Merkel szerint Németország humanitárius okokból természetesen fogadja, de azokban az országokban, ahol szabad körülmények uralkodnak, helyben kell segíteni, hogy az embereknek hazájukban nyíljanak új távlatok – „Véleményem szerint helytelen jelzés lenne azt mondani: mindenki jöhet Európába“ – mondta Merkel. A kancellár emellett a menekültek hazájukba való visszaküldését is támogatta, abban az esetben, ha az ottani helyzetek újra normalizálódtak, mivel Merkel szerint mérlegelni kell menekülteket befogadására irányuló vágy és a sikeres integrációs politika iránt való igény között. 

Merkel beszéde továbbá az ENSZ Biztonsági Tanács reformja mellett is szólt, hiszen „az ENSZ Biztonsági Tanács a második világháború utáni rendet tükrözi, a mai, hidegháború vége utáni rendet azonban nem“. Németország jelenleg nem állandó tagja a testületnek. A kancellár véleménye szerint továbbá szükség van egy újfajta felfogásra a gazdasági növekedés terén is, amely szerint mind a hétmilliárd embernek lehetősége lenne. Merkel úgy gondolja, hogy a növekedést nemcsak a GDP, hanem a klímavédelem, a béke, az emberi jogok és vallásszabadság tényezőit is figyelembe kell venni. A gazdasági válság ellene harcról Merkel azt gondolja, hogy a megmutatkozott, hogy a világ el tud érni valamit, ha vészhelyzetben együttműködik. A kancellár egy nemzetközi környezetvédelmi szervezet felállítását is követelte.

Talán vitán felül áll az a kérdés, hogy a történelmi egyházakra a társadalomnak szüksége van – az örök dilemma persze az, hogy az egyházak hogyan tudnak „haladni a korral“ úgy, hogy közben a lényeg, az alap megmaradjon. Valószínűleg az egyházak esetében is igaz lehet az, hogy „tartsuk meg azt, ami jó, és vessük el azt, ami rossz“. A német esemény talán jó példa lehet arra, hogy a kereszténység hátterével hogyan lehet aktuális témákról elmélkedni, gondolkozni, beszélgetni és adott esetben vitázni. A találkozó emellett arra is jó példával szolgálhat, hogy a protestáns egyházi körök és keresztény témák számtalan ember, köztük rengeteg fiatal érdeklődését is fel tudják kelteni. Nem vitatható persze az, hogy a prominens résztvevők is vonzerővel bírnak, a rendezvény szellemisége, népszerűsége és professzionalitása azonban önmagában is attraktív.

Balog Anna

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »