Az EU leépítené a kereskedelmi kedvezményeket Kínával szemben

Támogatásáról biztosította a Tanács az Európai Bizottságot a kereskedelmi kedvezmények minap közzétett javaslatáról – mondta a külügyminiszter a kereskedelmi tárcavezetők brüsszeli tanácsülése után. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a korábban fejlődő, de ma már vezető országoknál fokozatosan le kell építeni a kedvezmények rendszerét.

Az Európai Unió tagországai támogatják a kereskedelmi kedvezmények rendszerének (GSP) reformjára tett bizottsági javaslat alapelveit – derült ki a kereskedelemért felelős miniszterek brüsszeli tanácsülése után. Az ülést elnöklő Martonyi János külügyminiszter azt mondta, a tervezet még friss, egyelőre csak az első véleményeket fogalmazták meg a tárcavezetők.

Az Európai Bizottság kedden terjesztette be a GSP reformjáról szóló tervezetet, amelyet pénteken a tárcavezetőknek is bemutatott a kereskedelmi EU-biztos.

A felülvizsgálat azért is vált szükségessé, mert a 2008-ban megszavazott legutolsó módosítás óta a gazdasági válság jelentősen átformálta a világ gazdasági térképét és a kereskedelmi viszonyokat. Ennek megfelelően az Európai Unió a jövőben jobban koncentrálna az igazán rászoruló, és nagy szükségben lévő országoknak adandó kereskedelmi kedvezményekre, őket ugyanis jobban sújtotta a krízis.

A tervezet átláthatóbbá és stabilabbá tenné a kedvezményrendszert, és egyszerűsítené az igénylési folyamatot, több energiát fordítva az alkalmazásra és az utólagos ellenőrzésre.

Martonyi János külügyminiszter elmondta, a 80-as évek végén Magyarország is a haszonélvezője volt a GSP-nek, azóta viszont „az idők változtak, és le kell vonni a tanulságokat”. Kínával kapcsolatban megjegyezte, a korábban fejlődő, de most már nagyon is fejlett országoknak járó kedvezményeket fokozatosan le kell építeni.

A miniszterek megvitatták a kétoldalú befektetési egyezmények átalakításával kapcsolatos jogszabályi helyzetet. A Lisszaboni Szerződés alapján uniós kompetenciává vált a közvetlen külföldi befektetési szektor, ezért a jelenlegi bilaterális megállapodások rendszerét át kell alakítani uniós és harmadik országok közötti egyezményekkel. Ennek nyomán több mint ezer nemzetközi szerződés jogi státuszát kell tisztázni.

Martonyi János külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, az erről szóló uniós jogszabály alapelve, hogy az európai befektetők biztonságban legyenek az érintett országokban, és hogy az EU vonzó befektetési környezet maradjon a harmadik országok számára.

Az Európai Parlament kedden fogadta el az első olvasati álláspontját, és a külügyminiszter szerint a végső megállapodás is hamarosan megszülethet az EP és a Tanács között.

A tanácsülésen téma volt a majdani EU-Japán szabadkereskedelmi egyezmény is, amelynek lehetőségét az Európai Tanács vetítette előre a március 24-25-i ülésen. A japán atomkatasztrófa után nyilvánította ki az EU, hogy szeretné szorosabbra fűzni az EU-Japán kapcsolatokat minden tekintetben, ennek egyik kézzelfogható eleme lenne egy ilyen egyezmény. Japán is örülne az európai szabadkereskedelem megindulásának, ezzel kapcsolatban azonban elsősorban az Európai Uniónak vannak feltételei.

Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos a miniszteri ülés után elmondta, május 28-án EU-Japán csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, ezen viszont még nem indulhat meg a tárgyalás egy majdani egyezményről, ehhez ugyanis – mint mondta, előbb tanácsi mandátumot kell kapnia az Európai Bizottságnak. A belga EU-biztos szerint Japánnak politikai szinten is javítania kell az együttműködést az EU-val, ezen túl el kell mozdítania a szabadkereskedelem útjába állított akadályokat.