Bin Laden nem viselt fegyvert, de ellenállt

Több jogi problémát is felvet a Geronimo-hadművelet. A napról-napra változó fehér házi verziók miatt feltehetően elkerülhetetlen lesz a független tényfeltáró vizsgálat. A legfrissebb verzió szerint Oszama „nem viselt fegyvert, de ellenállt”.

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya továbbra is rendületlenül kitart amellett, hogy a Geronimo-hadművelet az első percétől kezdve az utolsóig a vonatkozó nemzetközi jogokkal összhangban zajlott le. Eric Holder államügyész a hét közepén a Szenátus Bírói Testülete előtt nyomatékosította, hogy a pakisztáni rejtekhely megtámadása „önvédelemnek” minősülő cselekedet volt az amerikai nemzet részéről. A felmerülő jogi problémák tekintetében azonban kulcskérdés, hogyan reagált a gyanúsított, amikor a tengerészgyalogosok benyomultak a műveleti területre – írja a CNN internetes portálja.

Az első hivatalos jelentések egyértelműen egy kaotikus környezetet sugallnak, elhúzódó tűzharccal és kemény ellenállással, amelyben végül is az amerikai katonák, emberveszteség nélkül kerekedtek felül. Ezzel éles ellentétben – csütörtökön – egy az Associated Press-nek névtelenül nyilatkozó kormányhivatalnok az állította, hogy az akció öt halálos áldozata közül, mindössze egy viselt fegyvert, aki viszonozta is az amerikai tüzet. Az akció roppant precízen és gördülékenyen emeletről-emeletre zajlott, az ellenálló az első percekben kerül a földre, a többi fegyvertelen áldozatot – köztük feltehetőleg bin Ladent – a csapat a tűzharc után lőtte le.

Természetesen, a műveleti szabály értelmében, amennyiben a gyanúsított valóban feltette a kezét, megadta magát, és személye semmilyen további veszélyt nem jelentett, egyszerűen elkapták volna. De teljes felhatalmazásuk volt arra is, hogy öljék meg.” – mondta a CIA igazgatója, Leon Panetta egy a PBS tévécsatornának adott interjú során.

A legutóbbi – immáron sokadik – fehér házi verzió szerint bin Laden fegyvertelen volt az akció ideje során, de ellenállt a behatoló amerikai katonákkal szemben. A CNN azon kérdésére, hogy a gyanúsított ténylegesen bántalmazni próbálta-e a katonákat, vagy megpróbált-e fegyvert ragadni, a hivatalos válasz csak úgy szól: „nem tette fel a kezét és nem adta meg magát”. A felmerülő bizonytalanságok és az egymásnak ellentmondó washingtoni válaszok miatt több amerikai szakértő is független tényfeltáró vizsgálatot szorgalmaz.

Az akció másik problémás aspektusa az Iszlámábád engedélye nélkül végrehajtott katonai akció ténye pakisztáni területen, az állam a sértett szuverenitásának okán már hivatalos úton is kritikával illette az Egyesült Államokat. A nemzetközi jogi viták tárgyát az Eichmann-per óta képezi az idegen ország területén letartóztatott, elrabolt vagy megölt gyanúsított.