Fájni fog a gazdasági mentőcsomag

GDP-arányosan tíz százalékos kiigazítást tartalmaz három év alatt a portugál pénzügyi mentőövet kísérő program, amit csütörtökön ismertettek Lisszabonban a Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF főtárgyalói. A vártnál talán valamelyest kevésbé szigorú feltételeket tartalmazó program különösen nagy hangsúlyt helyez a szerkezeti reformokra.

A 78 milliárd eurós kölcsönért cserébe Portugáliának három év alatt, 2013-ig bezárólag több mint hat százalékkal kell csökkentenie az államháztartási hiányt, ami GDP-arányosan 10 százalékos kiigazítást tesz szükségessé – jelentették be a programot a lisszaboni ügyvezető kormánnyal és annak ellenzékével kitárgyaló bizottsági-európai központi banki-IMF „trojka” vezetői csütörtökön a portugál fővárosban.

Az EU és az IMF által nyújtandó hitel körülbelül két évre lélegzetvételi szünethez juttatja a portugál államot, amelynek addig nem kell a pénzpiacokon magas hozamfelár mellett hiteleket felvennie lejáró hiteleinek (államadósságának) törlesztésére. „A program a portugál politikai paletta egészének támogatását élvezi. Ez egy portugál program, ami kiérdemli az Európai Unió támogatását” – jelentette ki Jürgen Kröger, annak a bizottsági tárgyalódelegációnak a vezetője, amely az IMF-fel és az EKB-val együtt közel három héten át tárgyalt a Lisszabontól a mentőövért cserébe elvárt intézkedéseket tartalmazó programról.

Az összesen 78 milliárd eurós mentőöv kétharmadát (52 milliárdot) az Európai Unió (konkrétan az európai pénzügyi stabilitási eszköz és a pénzügyi stabilitási mechanizmus), a fennmaradó egyharmadot pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állja majd a kialakult gyakorlatnak megfelelően.

„Ez nem könnyű, sőt kemény program, de egyúttal méltányos is” – hangsúlyozta az Európai Bizottság képviselője. Poul Thomsen, az IMF-től arra hívta fel a figyelmet, hogy a GDP-arányosan tíz százalékos kiigazítás felét a program futamidejének első évében, tehát 2011-ben kell a portugál kormánynak végrehajtania, ami komoly feladat. Utalt rá, hogy a kihívás nagyságára való tekintettel járult hozzá a nemzetközi trojka ahhoz, hogy Portugáliának a tervezettnél egy évvel később, csak 2013-ban kelljen leszorítania a költségvetési hiányt az előírt 3 százalékos szint alá. „A program nem szükségszerűen gyors ütemű (deficitlefaragást irányoz elő), de nagyon robusztus” – jelentette ki Thomsen, aki szerint arra is odafigyeltek, hogy a fiskális konszolidáció ne okozzon túlzottan nagy kereslet visszaesést.

Az IMF főtárgyalója elismerte, hogy a portugál gazdaság nem fog 2013 előtt újra növekedési pályára állni és a program első éveiben a jövedelmek csökkenésére kell számítani, középtávon ugyanakkor már kedvező lesz a hatása a foglalkoztatási helyzetre.

A programban megcélzott fiskális kiigazítás kétharmad részt a kiadásokra, egyharmad részt pedig a bevételekre összpontosít. A trojka tagjai ugyanakkor elismerték, hogy a GDP-arányosan tíz százalékos erőfeszítés 2011-re eső több mint a felét már a portugál kormánynak a parlament által elutasított fiskális programja is tartalmazta, így ezen a téren nem is kellett újra feltalálni a „spanyolviaszt”. A szerkezeti reformok viszont sokkal hangsúlyosabbak és átfogóbbak lettek a trojka és a lisszaboni kormány között kitárgyalt csomagban, aminek oka, hogy a Bizottság és az IMF megítélése szerint a portugál gazdaság rákfenéje a gyenge versenyképesség.

A program három részből áll. Az első egy ambiciózus fiskális kiigazítás 2013-ig terjedően a túlzott deficiteljáráshoz igazodva. A második rész a pénzügyi szektor stabilitásának megerősítését célozza. Az a kiindulópont, hogy a portugál kereskedelmi bankok képesek lesznek magukat finanszírozni a piacokról, de ha ez mégsem következne be, akkor a 78 milliárd eurós keret egy részét fordítanák erre a célra. A cél a bankrendszer likviditásának és fizetőképességének a biztosítása. A harmadik „kosár” a portugál gazdaság számára oly fontos strukturális reformokat tartalmazza. Jürgen Kröger, a Bizottságtól rámutatott, hogy a korábban 5-6 százalékos munkanélküliséghez szokott országban jelenleg 10 százalék fölött van az állástalanok aránya, különösen sok a fiatal munkanélküli.

Ennek megfelelően a szerkezeti reformok elsősorban a portugál munkaerőpiac merevségének a felszámolását célozza, de a vállalkozó kedv ösztönzésének szükségességét is szem előtt tartja és egy ambiciózus privatizációs programra is kiterjed.

A programnak ez a része figyelemreméltó módon nem nyúl hozzá a közszférában kifizetett 13-ik és 14-ik havi bérekhez, inkább nagyobb rugalmasság elérésére törekszik a bérpolitikába, főleg a magánszektorban. Ettől a trojka tagjai a versenyképesség és a portugál exportteljesítmény javulására számítanak, ami feltétlenül szükséges a rendkívül kedvezőtlen folyó fizetési mérleghiány csökkentéséhez. „Portugáliának sokkal nyitottabbá kell válnia a verseny előtt” – szögezte le Poul Thomsen, az IMF-főtárgyaló.

A program készítői azt állítják, hogy a csomag szociális szempontból is megfelelően kiegyensúlyozott, és mindent megtesz a legsérülékenyebb társadalmi csoportok megkímélése érdekében.

A program nagyobb átláthatóságot kíván biztosítani a portugál államháztartásban is, ennek jegyében lényegében hadat üzennek a köz- és magánszféra közös vállalkozásában végrehajtott beruházásoknak (PPP-projekteknek). „Nagyon szkeptikusan viszonyulunk a PPP-khez, azt szeretnénk, ha mielőbb leállítanák ezeket” – közölte az IMF embere egy kérdésre, ami a PPP-projekt formájában megvalósuló nagysebességű vasúti beruházás jövőjét firtatta.

Az IMF az általa nyújtott kölcsön után 3,25 százalékos kamatot, három év után pedig 4 százalékos kamatot számol majd fel. Az Európai Unió esetében ezt a következő napokban rögzítik, de a Bizottság jelenlévő képviselője szerint valamivel magasabb kamatot számítanak majd fel az IMF-nél.

Kérdésekre válaszolva a Bizottság és az IMF képviselője is közvetve elismerték, hogy ha Portugália előbb kérte volna a pénzügyi támogatást, akkor most kevésbé fájna a csomag. „Elsősorban a fiskális területen lenne kevésbé fájdalmas a beavatkozás” – jelentette ki Jürgen Kröger. „A halogatás mindig fájdalmasabbá teszi” – tette hozzá Poul Thomsen.

A portugál kormánnyal kitárgyalt csomagot a Bizottságnak is el kell fogadnia, majd az EU-pénzügyminisztereknek kell megadniuk a hivatalos jóváhagyást május 16-án, amikor legközelebb Brüsszelben összegyűlnek.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »