Leszerelt ügynökök és szocialista mozgolodás

Cseles fortéllyal hívta vissza a bolgár kormány a titkosügynöki múlttal rendelkező bolgár diplomatákat külföldről. A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép kormány a többnyire szocialista kormányzás idején kinevezett nagyköveteket az államfő akarata ellenére is elmozdította posztjukról, s várhatóan hamarosan utódjukat is kijelöli. Időközben országszerte teljes gőzzel elindult a választási kampány is. Beállítottságtól függetlenül megfigyelhető az ellenzéki pártok politikájának az a közös vonása, hogy valamennyien a kormány mihamarabbi leváltását szorgalmazzák.

Sikerült visszacsalogatnia Szófiába a kormánynak a bolgár külügyminiszter által korábban megnevezett 35 külföldi diplomatából az első 13 fős kontingenst. A diplomáciai botrány idén robbant ki, miután kiderült, hogy az elmúlt 21 évben 218 olyan titkos ügynök képviselte Bulgáriát világszerte nagyköveti, konzuli és egyéb magas beosztású diplomáciai szinten, akik a kommunista rezsim Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (DSz) dolgoztak. Közülük 35 fő, akik jelenleg is magas diplomáciai pozíciót töltenek be külföldön, többször is hivatalos felhívásban részesültek a kormány részéről, hogy készüljenek a megbízás visszaadására. A köztársasági elnök, Georgi Parvanov azonban többször is bejelentette, hogy mint az egyetlen jogi döntéshozó személy, nem fogja visszahívni (az általa) kinevezett személyeket.

A kormánypárt és az államfő között fennálló fagyos viszony áprilisban még jobban lehűlt, amikor diplomáciai körökben kiderült, a kormány „hivatalos ügyben” egyeztetésre fogja megkérni a diplomatákat Nikoláj Mladenov külügyminiszterrel és utasítja őket, hogy ennek érdekében Szófiába utazzanak. A legproblémásabb személyek – Szarajevó, Athén, Peking, Berlin, Minszk, Bukarest, Vilnius, Belgrád, Szkopje és Tbiliszi nagykövete, továbbá New Yorkból az ENSZ, valamint Párizsból az UNESCO nagykövete – május elején meg is érkeztek a fővárosba. A kormánynak jogában áll Bulgáriában tartani a nagyköveteket, amíg le nem jár a megbízatásuk és megteheti, hogy nem jelöl ki helyettük új diplomatákat.

Az egyik, nevét a nyilvánossággal megosztani nem kívánó visszahívott diplomata szerint a kormány külön felhívta a nagykövetek figyelmét, hogy csak egyirányú repülőjegyet vegyenek Szófiába, ezzel is utalva arra, hogy már nem kívánatos személyek a diplomácia terén. A nagykövet még annyit közölt, hogy semmilyen információt nem kaptak azzal kapcsolatban, hogy meddig maradnak, és miről kell egyeztetniük Mladenovval.  Várhatóan a maradék 22 főt június 1-én hívja vissza a kormány. A „hivatalos ügy” befejezéséig a kormány által kinevezett helyettesek látják el a nagyköveti feladatokat az adott országokban. Néhány „szerencsésebb” nagykövetre várhatóan nyugdíjazási sors vár.

„Titkosügynöki múlttal rendelkező diplomaták nem fogják képviselni ezentúl Bulgáriát. Megválunk ezektől a személyektől” – nyilatkozta korábban Bojko Boriszov kormányfő. Az államfő azonban megkontrázta Boriszov szavait, szerinte külön-külön le kellene ülni a diplomaták mindegyikével és megvizsgálni, hogy rendelkeznek-e a kívánt kompetenciákkal a munka folytatásához. „Részemről nem támogatok ilyen formai eljárásokat” – nyilatkozta a szocialista köztársasági elnök. Az alkotmány szerint csak az államfő nevezhet ki és válthat le nagykövetet Bulgáriában.

Május beköszöntével a legtöbb parlamenti párt elindította látványkampányát az őszi elnökválasztásokra. A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) a munka nemzetközi ünnepén nagyméretű tüntetést szervezett Szófia központjában a GERB politikája ellen. A közel 16 ezer fő előtt tartott rendezvényen a párt első embere, Szergej Sztanisev a „Rámolj ki, Bojko, rámolj ki” transzparenssel kezdte meg beszédét.

„A munka napja! A harag napja! 22 éve nincs köztünk Toso (szerk. Todor Zsivkov, Bulgária volt kommunista diktátora), de napról napra rosszabb a helyzet” – bírálta felhevülten a volt kormányfő a munkanélküliség növekedését az országban. Sztanisev, akinek ugyanezen a napon született meg a kislánya, beszédében kritizálta a kormány gazdagpárti politikáját. Érdekesség, hogy Sztanisev szavaival ellentétben a Bolgár Statisztikai Hivatal szerint március óta folyamatosan csökkent a munkanélküliség az országban. A zömében nyugdíjas szocialista hívek elérzékenyülten gratuláltak Sztanisevnek, s közben érdeklődve skandálták, hogy ki lesz a BSZP elnökjelöltje.

„Munka, kenyér, demokrácia” –ismételgették a szocialista pártszimpatizánsok, miközben pártelnökük sorolta Szimeon Djankov pénzügyminiszter azon intézkedéseit, melyek romba döntötték a bolgár gazdaságot a szocialisták szerint. Miután lecsillapodott a „Bojko menj el” rigmus, a szimpatizánsok elkezdték bekiabálni az általuk kedvelt elnökjelöltek nevét. Legtöbben Sztefan Danailov volt kulturális minisztert és Kornelija Ninova párttitkárt látnák szívesen az államfői poszton.

A párt egyelőre nem választott hivatalos jelöltet, de belső szocialista körök szerint a párt független vagy erősen baloldali kötődésű személyiséget szándékozik jelölni. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, jelenleg az egyetlen független jelölt Meglena Kuneva korábbi európai uniós biztos. Erős baloldali kapcsolatokkal rendelkező jelöltekből ugyanakkor nincs hiány a BSZP sorain belül – Danailov, Ninova, Ivajló Kalfin volt külügyminiszter, Meglena Plugcsieva volt miniszter és még sokan mások.

A Demokraták Erős Bulgáriáért (DSZB) hivatalos államfőjelöltje, Szvetoszláv Malinov egyenesen időközi parlamentáris választások kiírását sürgette. A jobboldali politikus szerint két előnye is lenne a rendkívüli választásoknak – egyrészt a GERB hozzá nem értő gazdaságpolitikájának a végét jelentené, másrészről pedig megbízható adatokat kapna a Kék Koalíció (szerk. a DSZB és a Demokratikus Erők Uniója (SzDSz) parlamenti koalíciója) arról, hogy érdemes-e önálló jelölttel indulnia az államfői megmérettetésen. Az elmúlt napokban olyan hír is felröppent, hogy a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) török-liberális párt támogatná a Kék Koalíció jelöltjét ősszel.