Komoly nemzetközi sikert értek el a magyar egyetemek

Nagy nemzetközi sikert ért el Magyarország és a Pécsi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem a közelmúltban, ugyanis az általuk vezetett CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies) hálózat nyerte el a nemzetközi program Miniszteri Díját. Figyelemre méltó az is, hogy hazánk a díj immár tízéves története alatt hatodszor nyerte el a legjobb hálózatnak járó elismerést, Pécs pedig másodszor részesült az elismerésben.

A CEEPUS programban jelenleg a közép-európai térség 16 országa vesz részt, az ösztöndíjat 1993-ban kormányközi megállapodással hozták létre az alapítók oktatási miniszterei, többek között a magyar kormány képviselője is. A program azóta is rendkívül sikeresen működik: a résztvevő országok száma folyamatosan bővül, és évről-évre egyre több hallgató és oktató kap lehetőséget arra, hogy hosszabb-rövidebb ideig egy külföldi egyetemen tanuljon, oktasson vagy kutasson. Magyarország hosszú időn keresztül vezető szerepet játszott a programban, azonban az utóbbi években a gazdasági válság és a nehéz költségvetési helyzet miatt a rendelkezésre álló források összege folyamatosan csökkent, amellyel hazánk a korábbi éllovas szerepéből a középmezőny végére esett vissza. A Miniszteri Díj átadója kapcsán a program hazai és nemzetközi jövőjéről beszélgettünk a legilletékesebbekkel: Elisabeth Sorantinnel, a CEEPUS főtitkárával, Dr. Dux Lászlóval a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárával, illetve Dr. Kilár Ferenc professzorral, a díjazott hálózat koordinátorával.

Dux László kérdésre válaszolva elmondta: a program egyik különlegessége, hogy határon túli magyar hallgatók számára is nagyszerű lehetőséget kínál a magyarországi tapasztalatszerzésre, bár nem ez a program főiránya. A program éppen ezért a határon túli oktatók és hallgatók körében is rendkívül népszerű. Hazánk az idei évben 62 millió forintot kíván költeni a programra az utóbbi évek visszaesése után. Az előző évtized közepén a magyar kormány nagyjából évi 550 hónapra elegendő keretet biztosított, jelenleg azonban csak 315 hónap áll rendelkezésre. A minisztérium feltett célja azonban, hogy a jövőben növelje a támogatás összegét, és Magyarország ismét az élmezőnybe kerüljön. A helyettes államtitkár elmondta: az ország gazdasági teljesítőképessége is befolyásolja a finanszírozást, de ha a hallgatók és a hálózatok hozzák az elvárt teljesítményt (publikációk, disszertációk, közös kutatások és más eredmények formájában), akkor a kormány természetesen támogatni fogja a programot.

Elisabeth Sorantin, a program főtitkára kiemelte: a CEEPUS jelentősen különbözik az EU által támogatott Erasmus-programtól, ugyanis míg a jól ismert Erasmus elsősorban az anyagi támogatásról szól, addig a CEEPUS résztvevői továbbra is szoros kapcsolatokat ápolnak egymással a program hálózati jellege miatt, ami sokkal hatékonyabb együttműködést eredményez. Ezen kívül a térség számos egyedi vonással is rendelkezik, ami szintén hozzájárul a program különlegességéhez. A kis távolságok és a hatékony adminisztráció is segíti a hatékonyságot, ezért a CEEPUS látványos eredményeket tud produkálni, ez utóbbi eredmény különösen fontos napjaink nehéz gazdasági körülményei között.

A program sikerét a főtitkár szerint az is bizonyítja, hogy túljelentkezés van a pályázó intézmények között. Idén 78 hálózati pályázat érkezett, amelyből 61-et támogattak. Ha a minőségi szempontok alapján kellett volna dönteni, akkor ennél többet is elfogadtak volna, azonban a költségvetés csak ennyit engedett meg. Annak ellenére azonban, hogy a térség több országa is költségvetési megszorításoktól szenved, a nemrég Varsóban megtartott miniszteri konferencián több résztvevő is növelte a rendelkezésre álló támogatást. Elisabeth Sorantin hozzátette: a Dux Lászlóval folyatott egyeztetések során meggyőződhetett arról, hogy Magyarország elkötelezett a program iránt, és biztosítani fogja a szükséges anyagi hátteret is. A főtitkár bízik abban is, hogy hazánk hamarosan vissza tud kapaszkodni a korábbi 550 hónapos mobilitási keretre, és visszanyerheti vezető szerepét a programban. Elisabeth Sorantin hozzátette azt is: a program iránt jelentős érdeklődés mutatkozik Ukrajna, Olaszország és Svájc részéről is, azonban a két nagy ország alapvetően megváltoztatná a mostani erőviszonyokat, amellyel kapcsolatban több tagországnak fenntartásai vannak.

Dr. Kilár Ferenc, a Miniszteri Díjat nyert hálózat koordinátora elmondta, 2003-ban egyszer már elnyerte a Pécsi Tudományegyetem hálózata az elismerést, így különösen büszkék arra, hogy immár másodszor is ők lettek a legjobbak. A professzor kiemelte: 1998-ban öt egyetemmel indították el a hálózatot, ma viszont már 18 intézménnyel dolgoznak együtt, ez is alátámasztja, hogy egy különleges és sikeres programról van szó. A kezdetektől fogva kialakított szakmai fejlődés, illetve az infrastruktúra hatékonyabb kihasználása iránti igény biztosíték volt a sikerre, ami a kutatás és az oktatás terén is vonzóvá tette a hálózatot. A Miniszteri Díj után természetesen még többen kívánnak csatlakozni a hálózathoz, de a professzor szerint az optimális méretet nem szeretnék túllépni.

A professzor elmondta, a hazai finanszírozási helyzet miatt a megpályázott 200 hónapból 91-et kaptak meg, viszont a jól működő hálózat miatt a sikeres együttműködés hatására egyre több egyetemi partner biztosít saját támogatást is a programhoz, hogy a kutatásokat tovább tudják vinni. Természetesen a pénz nagyon fontos, és a több támogatás nagy segítség lenne, de a kutatási tevékenység már olyan szintre jutott, hogy az egyetemek egyre többször áldoznak a folytatásra saját pénzükből is.