Bosznia az EU hitelességének próbaköve

2011. április 11-én Valentin Inzko, az EU boszniai főképviselője tartott előadást a Magyar Külügyi Intézetben. A diplomata elmondta: Bosznia számára nagyon nehéz idők jönnek, de az EU-nak kötelessége mindent megtenni a balkáni ország európai integrációjának érdekében, különben az egész világ szemében elveszítheti hitelességét, soros elnökként pedig Magyarországra is számítanak a brüsszeli és szarajevói döntéshozók.

Új szervezet: hatékonyabb munka

A főképviselő, akinek a következő hónapban jár majd le a mandátuma átfogó elemzést adott a boszniai helyzetről és az EU-ra háruló feladatokról. Inzko szerint az Európai Külügyi Szolgálat megjelenésével alapvetően fog megváltozni a szarajevói képviselet élete, de ez egyben hatékonyabb uniós érdekérvényesítést is jelent majd. Az osztrák diplomata szerint az EKSZ munkatársainak rendkívül nehéz dolguk lesz, ugyanis Boszniának új lendületre van szüksége ahhoz, hogy előremozduljon az európai integráció útján. Az új struktúra legnagyobb előnye az lesz, hogy az EU végre egyetlen és erős hangon fog majd szólni a boszniai kormányhoz, és ez új esélyt ad a balkáni ország és a brüsszeli döntéshozók számára is a közeledésre. Az EU számára az is könnyebbséget jelent majd, hogy a korábban az országgal foglalkozó külügyi és bővítési szakemberek végre egy szervezetben dolgoznak majd, és ezért sokkal gyorsabb és hatékonyabb lehet majd az információáramlás Szarajevó és Brüsszel között. Az Uniónak új eszközökre van szüksége a Bosznia által támasztott kihívások leküzdéséhez, de az új szervezet képes lesz megbirkózni a feladattal.

Az Unió számára Inzko szerint rendkívül fontos hitelességi kérdés, hogy sikeres legyen a boszniai konszolidáció, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani a térségre. Közép-Európa országaira itt nagy szerep hárul, ugyanis ezek az államok – köztük a soros elnökséget ellátó Magyarország – maguk is megtapasztalták az átalakulás folyamatát, de mára nyertesként kerültek ki a húsz évvel ezelőtt kezdődött időszakból. Az EU-nak támaszkodnia kell a kilencvenes években kialakított sikeres módszerekre, és alkalmaznia kell azokat Bosznia esetében is, de észben kell tartania azt is: az összes megoldást nem szabad automatikusan lemásolni.

Nem egyszerű a szarajevói kormány helyzete

Az EU jelenlegi boszniai főképviselője 1949-ben született Karintiában, szlovén kisebbségi családba. Grazban szláv-filológus végzettséget szerzett, majd Bécsben abszolválta a Diplomáciai Akadémiát is. 1974 óta dolgozik az osztrák diplomáciai karban, 1996-1999 között Ausztria boszniai, majd 2005-2009 között szlovéniai nagykövete. 2009-ben nevezték ki az EU boszniai főképviselőjének, Miroslav Lajcák helyére. 2011 májusában jár le a mandátuma.

Inzko is emlékeztetett: Bosznia egy különleges hely, ahol még most is hetente fedeznek fel új tömegsírokat, így a múltat nem lehet könnyen elfelejteni. Ezért is kell az EU-nak célzott támogatást adnia a komoly belpolitikai válságtól sújtott országnak. A főképviselő elmondta: az 1996-2006 közötti időszakban számos nehézséggel kellett szembenézni: az országnak négy kormánya és háromféle pénze volt, ráadásul négy hadsereg is állomásozott Boszniában. Jellemző a helyzetre, hogy három, egymástól függetlenül működő hadügyminisztérium próbálta ellenőrzése alá vonni az ország hegyes-völgyes vidékét. 2006-ra sikerült stabilizálni a helyzetet, bevezették a konvertibilis márkát, és ma már az állam több szervezetét is sikeresen egyesítették.

Ugyanakkor 2006 óta a helyzet folyamatosan romlik: annak ellenére, hogy a gazdasági növekedés 8-10 százalék körül van, és az export akár évi 20 százalékkal is bővül, az országot súlyos politikai válság és 34 százalékos munkanélküliség sújtja. A nemzetközi közösség azonban nem moshatja a kezeit, ugyanis Daytonnal ők hívták életre a mostani Boszniát, így alapvető felelősségünk van abban, hogy az ország működőképes maradjon. Ráadásul az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy határozott: Bosznia jelenlegi alaptörvénye ellentétes az emberi jogokkal, ugyanis az nem biztosít azonos elbánást a vegyes házasságokból származó állampolgárok számára. Nem elég tehát, hogy a balkáni országot folyamatos politikai válság bénítja meg, az alkotmánymódosítással is foglalkozni kell, ezért az EU csak célzott programokkal lehet sikeres.

Inzko természetesen azonnal megnyugtatta a hallgatóságot, hogy az új EU-képviselet képes lesz ebben a kiélezett helyzetben is megállni a helyét, és előremozdítani Bosznia integrációját. Az Uniónak ugyanis egyértelműen érdeke, hogy Szarajevó minél hamarabb és minél messzebb jusson az európai úton. A főképviselő erre saját hazájából hozott egy szemléletes példát: Karintia és Szlovénia között Ljubljana EU-csatlakozása óta virágzásnak indultak a kereskedelmi kapcsolatok, és ma már nagyobb mértékű a kereskedelem a két terület között, mint Karintia és Japán viszonyában. Ráadásul a Nyugat-Balkán országai húszmilliós új piacot jelentenek a közösségnek, ami szintén nem elhanyagolható tény. Ezzel párhuzamosan az EU-nak is túl kell jutnia a jelenlegi megosztottságán, és több bizalmat kell táplálnia a Balkán országai iránt, így nem csak a volt jugoszláv államoknak kell elkészíteniük a házi feladatukat.

A főképviselő elmondta: a boszniai népek nem élhetnek egymás nélkül, és az EU sem lehet teljes a balkáni országok nélkül. Brüsszel nem engedheti meg magának, hogy egy nagy fekete lyuk legyen Európa szívében, amely ráadásul bármely pillanatban ismét lángra kaphat: mindenkinek csak rosszabb lenne, ha a múlt kísértetei visszatérnének. Ráadásul Magyarországnak, mint az EU soros elnökének, és a térséget jól ismerő országnak is nagy a felelőssége: Budapestnek ezért támogatnia kell az új intézményrendszer kiépítését, amely az új főképviselő segítségével autópálya-gyorsaságú utat nyithat Szarajevó számára Brüsszel felé.

Magyarországra is fontos szerep vár

Magyarország szerepe Bosznia stabilitásának megteremtésében több rétegű: először is Budapest maga is felbecsülhetetlen tapasztalatokkal rendelkezik a demokratikus átalakulás és az EU-csatlakozás folyamata terén. Másrészt a Szegedi Folyamat tapasztalata a boszniai politikusok számára is példa lehet a sikeres együttműködésre. Harmadszor a magyar diplomácia szakértelme annyira elismert már a térségben, hogy sokan várják Budapesttől az iránymutatást, végül az erős kulturális kötődés is kiemeli Magyarország szerepét a térség pacifikálásában és stabilizálásában.

Egy Bosznia szétesésének esélyeit firtató kérdésre válaszolva Inzko elmondta: az ország széthullása Szlobodan Milosevics egykori szerb elnök diadala lenne, ezért az EU-nak mindenképpen tennie kell azért, hogy egyben maradjon az ország. Új esélyt kell adnunk Boszniának, mert a háború lezárása óta eltelt 15 év nagyon kevés idő. Az osztrák diplomata kiemelte: a nemzetközi környezet soha nem volt ilyen kedvező: a szerb elnök Borisz Tadics és horvát kollégája, Ivo Joszipovics is támogatja Bosznia egységét, ami korábban, Milosevics és Franjo Tudjman idejében koránt sem volt így. Ráadásul az EU idővel körbeöleli majd Boszniát: Horvátország közelgő taggá válásával, és Szerbia tagjelöltségével az Uniónak néhány éven belül több ezer kilométeres közös határa lehet az országgal, ami további optimizmusra adhat okot a helyzet rendezésével kapcsolatban.