Líbia: tűzszünet vagy légitámadások?

Szemtanúk beszámolói szerint tovább folytatódnak a harcok Líbiában, annak ellenére, hogy az ország feletti repüléstilalmi övezet létrehozása mellett a civilek védelmében bármilyen szükséges lépést engedélyező ENSZ BT-határozat elfogadását követően „azonnali” tűzszünetet hirdetett a líbiai kormány. Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével mindeközben megkezdődtek az előkészületek a légtérzár betartatása érdekében.

Musza Kusza líbiai külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva Tripoliban bejelentette, hogy Líbia „az azonnali tűzszünet és minden katonai művelet leállítása mellett döntött”. Kusza azt is hozzátette, hogy az ENSZ tagállamai közé tartozó Líbia számára kötelező a Biztonsági Tanács által a polgári lakosság védelmében hozott rendelkezések elfogadása. A külügyminiszter elmondása szerint a líbiai kormány kész megvédeni a civileket, valamint humanitárus segítséget nyújtani. A líbiai kormány csalódott a repüléstilalmi övezet elrendelése miatt, mely szerinte kárára lesz a polgári lakosságnak. Kusza kijelentette, hogy a katonai erő alkalmazása Líbia szuverenitásának megsértését jelenti, mely szembe megy az ENSZ Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi alapelvekkel.

Szemtanúk beszámolói szerint a tűzszünet ellenére tovább folytak a harcok Líbiában, így felmerül a kérdés, hogy nem arról van-e szó, hogy ezzel a lépéssel csupán időt akar nyerni a rezsim. A tűzszünet kihirdetése noha a katonai beavatkozás szempontjából csak bonyolít a helyzeten, egyesek szerint egyúttal a Kadafi-rezsimre nehezedő nemzetközi nyomás fokozódását is bizonyítja.

Mindeközben Európában megkezdődött a Kadafi-rezsim elleni katonai fellépés megszervezése, melyben egyelőre úgy tűnik Franciaország és Nagy-Britannia vállalta magára a vezető szerepet. Nicolas Sarkozy francia elnök csúcstalálkozót hívott össze szombatra a kialakult helyzet megvitatására, melyre az Arab Liga tagállamait, az Európai Tanács elnökét, illetve a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtását támogató államok képviselőit várja. Az még egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok milyen szerepet vállal majd a katonai beavatkozásban, az mindenesetre biztos, hogy Barack Obama amerikai elnök ragaszkodni fog az arab államok szerepvállalásához. Az Arab Liga szóvivője megerősítette, hogy arab országok is részt vesznek majd a repüléstilalmi zóna ellenőrzésében, ugyanakkor nem nevezte meg, hogy pontosan mely országokról van szó.

Nagy-Britanniában hamar döntés született a katonai beavatkozás előkészületeinek megkezdéséről, melynek keretében Tornado és Typhoon tipusú harci repülőgépek, valamint légi utántőltő és felderítő repülőgépek kerültek áthelyezésre Líbiához közeli légibázisokra, ahol bevetésre készen várakoznak majd. Spanyolország és Olaszország már felajánlották egyes katonai bázisaikat a műveletek végrehajtásához, Jose Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök mindemellett kérte a parlament hozzájárulását a spanyol légierő Líbia feletti műveletekben való részvételéhez. Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy noha nem vesz részt a katonai beavatkozásban, Németország őszintén támogatja az ENSZ határozatának céljait. Egyes vélemények szerint a katonai intervenciót ellenző német álláspont még puhulhat a következő napokban.

A NATO tagállamai az ENSZ határozatának elfogadását követően megegyeztek a lehetséges katonai műveletek tervezésének felgyorsításában, a Szövetség ugyanakkor még nem döntött arról, hogy beavatkozik-e a konfliktusba – mondta a NATO egyik szóvívője. Megjegyzendő, hogy Franciaország ellenzi, hogy a NATO is részt vegyen a tervezett katonai műveletekben.

A Líbia feletti repüléstilalmi övezet, valamint a polgári lakosság védelmében a szárazföldi haderő bevetésén kívül bármilyen szükséges lépést engedélyező 1973. ENSZ BT-határozat elfogadására 10 támogató szavazat mellett, ellenszavazat nélkül került sor. A Biztonsági Tanács állandó tagjai közül Kína és Oroszország tartózkodott a szavazástól (nem éltek vétójogukkal), míg a nem állandó tagok közül Németország, India és Brazília nem vett részt a szavazáson.

A Biztonsági Tanács határozatának elfogadására az immár több mint 40 éve hatalmon lévő Moamer Kadafi ezredes vezette líbiai rezsim és a kormányellenes felkelők között hetek óta tartó összecsapások miatt került sor, melyek során olyan atrocitásokra is sor kerülhetett, amelyek az ENSZ Közgyűlésének megítélése szerint kimeríthetik az emberiesség elleni bűntett fogalmát.