Felbomlóban a szocialistákkal kötött koalíció

Március 20-án kerül sor választásokra a német Szászország–Anhalt tartományban:  a jelenleg CDU – SPD nagykoalíció kormányozta, volt keletnémet országrészben úgy tűnik, nem alakul ki viharos kampányküzdelem. A német sajtó „ölelkező kampányról” beszél – a szövetségi szinten ellenfél CDU és SPD nem hajlandó harcba szállni egymással.

Ami biztos

Miután az eddigi tartományi kormányfő Wolfgang Böhmer (CDU) – korára való hivatkozással – nem indul a posztért a választások kimenetelének egyetlen kiszámítható pontja az, hogy a tartománynak új miniszterelnöke lesz. Bár eddig biztosnak tűnt, hogy a CDU-SPD koalíció továbbra is kormányozni fog, a kisebbik partner SPD meglebegtette a baloldali Linkével való együttműködés lehetőségét is. Mégis – egyelőre ez sem robbantott ki nyílt konfliktus a kormányzó erők között. A csendes kampány további magyarázata lehet az, hogy az SPD most már nem zárkózik el a baloldali Linkével folytatott együttműködéstől sem, ennek érdekében természetesen nem támadja meg a másik vörös pártot sem.

Japán helyzet és Szászország – Anhalt

A japán atomhelyzet annak ellenére, hogy Szászország-Anhaltban nincs atomerőmű mégis beférkőzött a választási kampányba: Reiner Haseloff, a kereszténydemokraták csúcsjelöltje az első vezető CDU-s politikusok között volt, aki kérdéssé tette pártja atomenergia támogatását. Ezzel pedig közeledett a mostani koalíciós partner, SPD álláspontja felé – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Haseloff és a tartományi SPD frakcióvezetője, Katrin Budde követelték a német atomerőművek biztonsági sztenderjeinek azonnali és szigorú ellenőrzését. Haselhoff a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak tett nyilatkozatában követelte továbbá a „atomenergiaellátásból való rendezett kiszállást, ami csak egy áthidaló technológia”. A baloldai Linke miniszterelnök jelöltje, Wulf Gallert az atomenergiából való „lehető leggyorsabb kilépést” tartja megoldásnak. Nem lesz ettől kiszámíthatóbb a választások utáni kialakuló koalíciós helyzet: az atomenenergia ügyében közeledett a CDU és az SPD álláspontja, azonban néhány tartománypolitikai ügyben, mint a minimálbér vagy az oktatási politika, az SPD a Linkével lát több egyezést – áll továbbá a FAZ cikkében.

Pártok és jelöltek

CDU

Miután a 75 éves Wolfgang Böhmer, a tartományi miniszterelnökök között legidősebb politikus úgy döntött, hogy elég volt a kormányzásból, a kereszténydemokraták új jelölttel álltak elő: Reiner Haseloff, aki tartományi gazdasági miniszterként, mint egy munkaügyi hivatal egykori igazgatója a munkapiac reformját tűzte ki célul. Szükség is volt erre, hiszen a volt keletnémet tartomány kiugróan magas munkanélküliséggel küzdött és küzd, annak ellenére, hogy Angela Merkel kancellár kifejezte abbéli dicséretét, hogy Szászország-Anhalt a legnagyobb fejlődést érte el a tartományok között. Wolfgang Böhmer kilenc évvel ezelőtti hivatalba lépésekor a tartomány gyakorlatilag az utolsó helyen állt szinten minden területen, ami a tartományok közötti mutatók mérését illeti.

SPD

A Böhmer után második legnépszerűbb tartományi politikus, Jens Bullerjahn: a szociáldemokrata párt színeiben induló miniszterelnök-jelölt annak ellenére, hogy alapvetően a CDU-val való együttműködést tartja elsődleges opciónak, nem zárkózik el a baloldali Linkével alkotott koalíció lehetőségétől sem. Amennyiben az választások egy, a Linkéhez viszonyított fölényt eredményeznének, Bullerjahn elérhetné célját és a tartomány miniszterelnökévé válhatna. A most pénzügyminiszteri és helyettes miniszterelnöki posztot betöltő politikus azonban világossá tette, hogy a szociáldemokraták soha nem választanának meg egy Linke által jelölt miniszterelnököt. Annak érdekében, hogy az együttműködés lehetősége megmaradjon, Bullerjahn természetesen „kedvesen” nyilatkozik Linke-riválisáról, Wulf Gallertről – írja FAZ. Jelenlegi pénzügyminiszterként és majdan miniszterelnökként Bullerjahn azt a pragmatikus, gazdasághoz közeli pályát követte és kívánja követni, amely a szintén szociáldemokrata Olaf Scholz sikerét Hamburgban már meghozta. A FAZ szerint Bullerjahn továbbá takarékosságra int és sokszor mond olyan dolgokat, amelyek népszerűtlenek lehetnek, tekintélye mégis növekszik.

Linke

A Linke színeiben induló Wulf Gallert nem titkolt célja Böhmer utódjává válni: hogy ezen elképzelése mennyire reális, az majd csak választások éjszakáján fog kiderülni. Gallert azt világossá tette, hogy amennyiben létre jön egy SPD-Linke koalíció, melyben pártja az erősebbik partner, akkor nem fog lemondani a kEFEormányfő jelölési jogáról.

NPD

Bár az NPD szintén kis pártnak számít, mégis érdemes megemlíteni őket – egyrészt rendszerellenes mivoltjuk és szövetségi szinten való térnyerésük miatt, másrészt pedig egyéni jelöltjük és új sztárjuk, Hans Püschel miatt.  A szélsőjobb NPD színeiben induló Hans Püschel korábban a szociáldemokrata pártban politizált,jelenleg pedig egy 560 lakost számláló falu polgármestere, aki szociálisan elkötelezett és az egyház tagja. Arról, hogy mi vezetett az életpályája alapján minta demokrata politikus pálfordulásához és a szélsőjobbos ünnepeltségéhez, csak sejtések lehetnek – írja a Spiegel. A pártnak mindenesetre jót tehet a demokrataként ismert Püschel személye, hiszen a politikus korábbi SPD-tagsága és a volt NDK-s szárny alapító tagjaként múltja, tompíthat a szélsőjobb párt rendszerellenességén. Püschel saját politikai oldalváltását azzal indokolja, hogy polgármesterként látja a nyomort és a szegénységet, azonban nincs hatalma ezen változtatni. Az NPD-ben, így a polgármester először az tetszett meg neki, hogy mindenki ellenük van, majd később úgy látta, hogy a szélsőjobb megoldásokat tud kínálni a társadalmat érintő pénzügyi problémákra.

A többi kis párt

A Zöldek és az FDP, akik korántsem biztos, hogy át fogják tudni lépni az öt százalékos küszöböt a választási „küzdelem” során nem nagyon mozgolódtak, hiszen úgy tűnik egyértelmű, egyikük sem fogja a mérleg nyelvét vagy a harmadik erőt jelenteni, miniszterelnök-állításra pedig esélyük sincsen. A Zöldek számára az atomenergia ügyében kirobbanni látszó vita kedvezhet, hiszen az atomerőművek jövőjéről szóló konfliktus további zöld szavazókat mobilizálhat. 

A szavazók

Nem hozza lázba a választás a polgárokat sem: a Spiegel elemző cikke szerint a felmérések azt mutatják, hogy csupán az emberek 38 százalékát érdekli a politika sorsa – ez 2006-hoz képest hat százalékkal kevesebb, amikor is a szászország-anhalti lakosok 44,4 százalékos választási részvétellel szövetségi negatív rekorodot állítottak fel.

Pedig a tartományban nem rózsás a helyzet: magas a munkanélküliség, alacsonyak a bérek, a elöregedett a lakosság, mindezzel tartományi viszonylatban az elsők között vannak. Sokan ráadásul annak ellenére, hogy az eddigi kormány az elmúlt években sok problémát megfogott, elvesztették bizalmukat a politika iránt és nem gondolják azt, hogy a választásokkal meg tudnak változtatni valamit. Az újraegyesítés óta a választási részvétel az összes tartományban átlagosan 13 százalékkal csökkent, a volt keletnémet tartományokban ez különösen erős – írja a Spiegel, ahol felmerül az a kérdés is, hogy mennyire lehet legitim egy olyan kormány, amely csupán a polgárok egyharmadának támogatását élvezi.

A politikai közömbösség és a rossz gazdasági helyzet lehetséges következményei

Amint azzal bizonyára sokan tisztában vagyunk, pont ezek a politikai és társadalmi helyzetek valamint az alacsony választási részvétel kedveznek a radikális pártoknak: erre most Szászország – Anhalt is példa lehet. A választási kampányban során a szélsőjobb NPD az egyetlen olyan párt, amely igazán jelen van, amely igazán harcol. Amennyiben az NPD bekerül a szászország-anhalti tartományi gyűlésbe Szászország és Mecklenburg-Vorpommern után már a harmadik tartományban is politikai erővé válthat. És ennek még valóságalapja is van: az aktuális felmérések szerint az NPD jó eséllyel át fogja lépni az öt százalékos küszöböt.

Kilátások

A ZDF-politbarométer részére készített felmérések szerint a szociáldemokraták és a baloldali Linke fej a fej mellett indulnak a második helyezésért: mindkét párt 24 százalékon áll – írja a Spiegel Online. A kutatás szerint a legerősebb erő 32 százalékkal továbbra is a CDU, azonban egy CDU-SPD koalíció kilátása mellett akár az is elképzelhető, hogy a szociáldemokraták a baloldali Linkével lépnek frigyre. Az Infratest dimap felmérései sem sokban térnek el a ZDF részére készített közvélemény-kutatásoktól: az Unio 33 százalékon, a Linke 25, az SPD pedig 24 százalékon áll. A kisebb pártok, mint a Zöldek, az FDP és a szélsőjobb NPD öt százalék körül teljesítenének, ami azt jelenti, hogy nem biztos, hogy egyes pártok nem biztos, hogy bekerülnek a törvényhozásba, hiszen tartományi szinten is öt százalékos küszöböt kell átlépni a tartományi gyűlésben való részvételhez. Az SPD a felmérések szerint hónapokig a Linke mögött állt, áll a Spiegel cikkében, 210 őszén a Linke harminc százalékot, az SPD csupán 21 százalékot ért el. A szociáldemokraták az utóbbi időben jelezték, hogy előnyben részesítenének egy újabb koalíciót a kereszténydemokratákkal, a párt csúcsjelöltje, Jens Bullerjahn azonban világossá tette, hogy amennyiben az SPD a Linkénél több szavazatot szerez a választásokon, akkor elképzelhető egy vörös – vörös együttműködés is. AZ SPD azonban kizárja azt az eshetőséget, hogy egy olyan Linke – SPD koalíció jöjjön létre, amelyben a Linke adná a miniszterelnököt, ez esetben Wulf Gallert jelöltet.

Balog Anna

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »