Latin-Amerika még nem érett meg lehetőségeire

A dél-amerikai országok, bár természeti kincsekben gazdagok, még mindig inkább a hagyományos, környezetszennyező energiaforrásokat részesítik előnyben a megújuló, alternatív források helyett.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ügyvezető titkára, Christiana Figueres szerint a latin-amerikai országok közül egyedül Chile az, amelyik eléri az európai országok kibocsátási szintjét, írja az El País.

Figueres szerint a szomszédos országoknak így követniük kellene Chile példáját, aki jó úton halad a megújuló energiaforrások hatékony és korszerű használatában folytatott versenyben, továbbá kiemelte az erdővédelmet is, ami szerinte a latin nyelvű országok egyik elhanyagolt és egyre égetőbb problémákat felvető kérdésköre.

Az alternatív forrásokra való átállás nem kizárólag a kötelezettségek jóhiszemű teljesítése lenne, hanem nagyon komoly gazdasági nyereséget is hozna az országoknak, a technológiai fejlődésről nem beszélve.

Mint arról egy korábbi cikk alkalmával beszámoltunk, Dél-Amerika rendkívül gazdag megújuló energiaforrásokban, azonban a technológiai fejlettség mellett egy sor más akadályt is le kell küzdeni ahhoz, hogy a hagyományos energiahordozók helyett alternatív energiaforrásokra környezeti károkozás nélkül lehessen átállni.

Christiana Figueres hozzátette, hogy az ázsiai országok közül Kínánál hatalmas fejlődés figyelhető meg, az ország nap- és szélenergia-termelésben is vezető pozíciót foglal el. Mindezt nem pusztán a környezetvédelmi okokból teszik, hanem azért is, mert felismerték, hogy a hagyományos energiaforrások helyett jobban járnak, ha alternatív források termelésére állnak át.

Az ENSZ titkár a tavaly novemberi, cancúni klímakonferencia eredményeit boncolgató kérdésre elismerte, hogy az eredmények „sokat jelentettek a nemzeteknek, de keveset a Földnek”. Nehéz ugyanis olyan megoldást találni, amelyet az összes részes fél elfogadna, és kötelező erejűvé válhatna.

Sándor Nóra

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »