Harcias nyilatkozatokkal kezdődött az amerikai-kínai külügyminiszteri találkozó

Udvarias hangvételben, ugyanakkor  kölcsönös sérelmeiknek hangot adva kezdte meg találkozóját a Pekingbe látogató Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és kínai kollégája hétfőn, közvetlenül az után, hogy Pompeo Észak-Koreában tárgyalt.

Pompeo a Vang Ji, kínai külügyminiszterrel folytatott megbeszélés előtt tartott közös sajtóeseményen elmondta: Washington és Peking között alapvető nézetkülönbség áll fenn, ráadásul az amerikai vezetés súlyosan aggályosnak tartja a kínai intézkedéseket, melyekről mielőbbi tárgyalásokat kívánnak folytatni.

Vang úgy nyilatkozott: Washington a közelmúltban folyamatosan tovább növelte a két ország közti kereskedelmi súrlódást, miközben egy sor olyan intézkedést tett Tajvan ügyében, melyekkel megsértette Kína jogait és érdekeit, ráadásul alaptalan vádakkal illette Peking bel- és külpolitikáját. Az amerikai vezetés mindezekkel megingatta a két ország közti kölcsönös bizalmat és beárnyékolta a kapcsolatukat – hangsúlyozta a kínai külügyminiszter, majd hozzátette: „azt követeljük, hogy az amerikai fél hagyjon fel az ilyesfajta elhibázott lépésekkel.”

Vang ezen kívül arra szólította fel Washingtont, hogy ne adjanak el több fegyvert Tajvannak, továbbá szüntessék be a hivatalos látogatásokat és a katonai együttműködést a Kína által magáénak vallott szigettel – derül ki a kínai külügyminisztérium által kiadott nyilatkozatból. A két külügyminiszter nyilvánosan eltérően vélekedett arról, hogy melyik fél mondta le az e hónapra, Pekingbe tervezett kétoldalú biztonsági megbeszélést.

A Donald Trump vezette amerikai kormányzat Peking technológiával kapcsolatos politikája, és a Dél-kínai-tenger szigeteire vonatkozó területi követelése miatt ment szembe a kínai vezetéssel. Trump elnök ezen felül jóváhagyta, hogy országa fegyvereket adjon el Tajvannak, miközben szankciókat vetett ki egy kínai cégre és annak vezetőjére, amiért a vállalat fegyvereket vásárolt Oroszországtól.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A két ország több tízmilliárd dollárnyi büntetővámot szabott ki egymás exportcikkeire az abból kialakuló vitának folyományaként, hogy az amerikai fél szerint Kína ellopja a külföldi cégek által használt technológiákat, vagy nyomásgyakorlással ráveszi őket a technológiájuk átadására.

A kapcsolatok még tovább romlottak akkor, amikor a múlt hónapban Donald Trump megvádolta Pekinget, hogy megpróbált beleavatkozni a november 6-án esedékes félidős amerikai kongresszusi választásokba. Az amerikai elnök szerint a kínai vezetés célja, hogy ő és a republikánus párt „elveszítsen egy választást”.

Forrás: MTI/AP/Reuters/Kyodo/dpa

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »