Kína életre hívta az 1984-et

George Orwell regénye kötelező olvasmány azoknak, akiket érdekel a kommunista rendszer, a pártvezetők gondolkodásmódja. A nyugat-kínai Hszincsiang tartományban valami hasonló történik – az ott élő ujgurok arcfelismerő kamerák között töltik napjaikat, akik pedig nem felelnek meg a párt kívánalmainak, átnevelő táborokba kerülnek.

A nyugat-kínai Hszincsiang tartományban létesített átnevelőtáborokban arra kényszerítik a muzulmán fogvatartottakat, hogy tagadják meg vallásukat, gyakoroljanak önkritikát vallásos múltjukkal kapcsolatban, és fogadják szívükbe a Kínai Kommunista Pártot – írta az AP amerikai hírügynökség az állítólagos lágereket megjárt muszlimok elbeszéléseire hivatkozva.

Az AP szerint a kínai hatóságok tavaly tavasz óta a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban több tízezer muszlim ujgurt vettek őrizetbe és irányítottak át átnevelőtáborokba. A vádemelés nélküli fogva tartás célja, hogy átalakítsák a foglyok politikai gondolkodását és azok vessék el iszlám hitüket. Kínai tisztségviselők a programmal kapcsolatban nem nyilatkoznak, ugyanakkor volt, aki az állami médiában leszögezte: ideológiai változásokra van szükség a szeparatizmus és iszlám radikalizmus elleni fellépéshez – írta az AP.

Az ujgur szeparatizmus elleni harc jegyében a kínai hatóságok kiterjesztették a radikalizmus fogalmát. Beszámolók szerint a muzulmán viselet, a hosszú szakáll növesztése, vallási feliratok vagy előadások birtoklása miatt is már a vallási szélsőségesség kategóriájába, így pedig átnevelőtáborba kerülhet valaki.

  • A táborokon kívül sincs szabadság
Az Alaszka-nagyságú Hszincsiang egy valódi erődítmény: ellenőrzőpontok, rendőrállomások és megfigyelőkamerák országa. A helyi kormány arra utasította az itt lakókat, hogy műholdas nyomkövető rendszert telepítsenek az autóikba. Az embereknek arcfelismerő szkenner elé kell állniuk, amikor vásárolni mennek vagy tankolni akarnak, ahogy a központi autóbuszállomáson is.

Kína arcfelismerő rendszerrel tartja korlátok között muszlim lakosait

Elnyomásban, folyamatos megfigyelés alatt élik életüket a kínai ujgurok

Az AP-nek nyilatkozó egyik ujgur nevelőtiszt elmondása szerint az átnevelőtáborokban három csoportra osztják a foglyokat, s annak megfelelően szabják ki az átnevelés időtartamát:

  • az elsőbe általában írástudatlan földművesek tartoznak, akik egyszerűen csak nem tudnak kínaiul
  • a második osztályba azokat sorolják, akiknél szeparatistának minősített tartalmakat találtak otthonukban vagy mobiltelefonjukon
  • a harmadik osztályba pedig azok tartoznak, akik vallási tanulmányokat folytattak külföldön, vagy külföldi szervezetekkel álltak kapcsolatban a kínai hatóságok gyanúja szerint. Őket olykor 10-15 évnyi átnevelésre is ítélhetik – mondta az AP-nek az egyik táborban kínai nyelvet és történelmet oktató ujgur átnevelőtiszt.

Az amerikai hírügynökség szerint a program a Hszi Csin-ping kínai elnök nacionalista, keményvonalas kormányzása alatt felbátorodott állambiztonsági apparátus tevékenységének eredménye. Részben abban az ősi kínai meggyőződésben gyökerezik, hogy neveléssel átalakítható az ember szellemisége (lásd még: 1984), ami szélsőséges módszerekben öltött testet a Mao Ce-tung akkori kínai vezető alatt meghirdetett, katasztrofális eredményekkel járó kulturális forradalom idején.

A mai átnevelési rendszerről nincsenek nyilvános adatok, de az amerikai külügyminisztérium állítása szerint több tízezer ember raboskodik ilyen táborokban. Más források szerint 900 ezerre vagy akár 1 millió felettire is tehető az állami ideológiát tanulók száma, miközben erős a gyanú, hogy folyamatosan épülnek a lágerek.

A kínai külügyminisztérium a táborokkal kapcsolatban kijelentette: sosem hallott róluk. Kína főügyésze ugyanakkor e hónapban sürgette a hszincsiangi hatóságokat, hogy terjesszék ki a „változást a tanuláson keresztül” a radikalizmus elleni erőfeszítések keretében – mutatott rá az AP.

Megszólalt egy „átnevelt”

Az AP főként a Kínában született, de Kazahsztánban élő Omar Bekali elbeszélését emeli ki, hogy min is kell átmenniük az átnevelésre ítélteknek a kínai lágerekben. A férfit – elmondása szerint – tavaly márciusban vette őrizetbe a rendőrség, amikor meglátogatta rokonait Hszincsiangban. Hét hónapig tartották fogva, miközben különböző módszerekkel kihallgatásoknak vetették alá – ezt követően utalták be átnevelésre.

Bekalit az észak-hszincsiangi Karamay városban lévő, kerítésekkel körbevett létesítménybe szállították, amelyben több mint ezer embert tartottak fogva. Elmondta: minden nap napfelkelte előtt keltek a „tanulók”, elénekelték a kínai himnuszt, miközben felvonták a kínai lobogót. Az „oktatást” a kommunista pártot dicsőítő dalok éneklésével, valamint a kínai nyelv és történelem tanulásával fokozták.

Levesből és kínai zsömléből álló ételadagjaik elfogyasztása előtt azt kellett skandálniuk: „Hála a Pártnak! Hála a Hazának! Hála Hszi elnöknek!”.

Az AP szerint az átnevelés fő célja, hogy a delikvensek végtelen hálát érezzenek hazájuk iránt. A többórás „képzések” során – melyek magukba foglalták helyi tisztségviselők előadásait is – a nevelőtisztek egyebek közt állítólag azt sulykolták, hogy a közép-ázsiai ujgur pásztorokat Kína „felszabadította”, amikor az ötvenes években bekebelezte a területet. Emellett az iszlám veszélyeire hívták fel a figyelmet, miközben folyamatosan olyan kérdések elé állították a fogvatartottakat, melyekre csak egy helyes válasz volt.

„A kínai törvényeknek vagy a saríának engedelmeskedsz?” – tették fel a kérdést, melyre nyilván az előbbi volt a helyes válasz.
„Érted már, miért veszélyes a vallás?” – volt egy másik gyakori kérdés.

Helytelen válaszadás esetén a „tanulókat” fal mellé állították, ahol órákon át kellett ácsorogniuk. Az AP kiemelte azt is, hogy az engedetlen „diákokat” magánzárkába vetették, egy mozgást korlátozó, egész testes ruhába kényszerítették, de legrosszabb esetben 24 órára a mozgást szinte lehetetlenné tevő, úgynevezett „tigrisszékbe” kötözték. Egy másik büntetésfajta az volt, hogy a fogvatartott fejét jeges vízbe nyomták – mondta Bekali.

Egy másik átnevelési módszer az önkritika és mások bírálata volt vallásos múltjuk, illetve „eltévelyedésük” miatt. Általában hatvan sorstársuk előtt kellett önkritikát gyakorolniuk, amit a többiek bírálata követett.

Bekalit végül nagyjából egy hónap után tavaly november végén váratlanul szabadon engedték, a hatóságok pedig vissza is engedték Kazahsztánba. A férfi először nem akart fogva tartásáról beszélni, hallgatását azért törte meg, mert közlése szerint idén tavasszal a kínai hatóságok elhurcolták szüleit és lánytestvérét.

Forrás: MTI / AP / Kitekintő

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »