Bentlakásos oktatási intézmények, nem pedig muszlimok számára létrehozott átnevelő táborok működnek a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban, és azokat is bezárják, mert az ujgur kisebbség tagjainak szóló szakképzési programot karcsúsítani fogják - jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes pénteken újságíróknak.

Folyamatosan formálódik a kínai hivatalos kommunikáció a Hszincsiang tartományi állapotokkal kapcsolatban. Most éppen azt ismerte el a kínai vezetés, hogy léteznek a táborok, de álláspontjuk szerint ott szakképzés folyik, nem pedig politikai és vallási átnevelés.

A korábbi adatokhoz képest több mint kétszeresére emelkedtek a biztonsági célokat szolgáló költségvetési kiadások Kína Hszincsiang-Ujgur autonóm területén - derül ki az amerikai Jamestown Foundation hétfőn bemutatott elemzéséből.

Hszi Csin-ping elnök Kína átfogó megújulásáról szőtt álmának megvalósulását egyre több nehézség és akadály késlelteti. Az egyik legtöbb fejtörést e tekintetben a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület jelenti, ahol az elnök a „Kínai Álmot” a békés együttélés helyett az erőszakosabb asszimilációval véli elérhetőnek.

Gay McDougall, az ENSZ bizottsági tagja közölte, hogy számos hiteles jelentés került a testület birtokába, amelyek arról szólnak, hogy egymillió ujgurt tartanak fogva hatalmas internáló táborokban, egyfajta jognélküli zónákban. A táborok létét még tagadja a kínai vezetés, az átnevelő programok létét viszont elismerték.

George Orwell regénye kötelező olvasmány azoknak, akiket érdekel a kommunista rendszer, a pártvezetők gondolkodásmódja. A nyugat-kínai Hszincsiang tartományban valami hasonló történik - az ott élő ujgurok arcfelismerő kamerák között töltik napjaikat, akik pedig nem felelnek meg a párt kívánalmainak, átnevelő táborokba kerülnek.

Az utóbbi két évben a helyi hatóságok látványosan szigorították a biztonsági intézkedéseket és az emberek megfigyelését Hszincsiangban. Az amerikai külügyminisztérium tisztségviselője Pekingben újságírók előtt arról beszélt, hogy aggasztónak tartja a térségben az emberek tömeges elhurcolását az úgynevezett politikai átnevelő központokba.

A kínai felügyeleti hatóság a nyugati határvidéken, Hszincsiang tartomány ujgur muszlimok által lakott területein arcfelismerő rendszert tesztel, amely azonnal riasztja a hatóságokat, amint a megfigyelt személyek 300 méternél távolabb merészkednek a kijelölt védett területektől.

Első alkalommal fordult elő, hogy ujgur nyelven tettek hitet az Iszlám Állam mellett - a muszlim vallású ujgur őslakosok Hszincsiang tartományban elnyomással vádolják a kínai hatóságokat, a fokozott biztonsági intézkedések ellenére rendszeresek a késes támadások.

Egyelőre béke van, de az Iszlám Államnak egyre nagyobb a nemzetközi befolyása és ezalól a jórészt muszlim vallású ujgurok lakta északnyugat-kínai Hszincsiang sem kivétel.

Újabb adatok szerint közel száz áldozatot követeltek a hét eleji zavargások Kína északnyugati részén, Hszincsiang-Ujgur autonóm területen.

Legkevesebb 13 ártatlan civil áldozata van az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen (Xinjiang Uygur) történt keddi csoportos késelésnek, 7 támadót a rendőrök lelőttek – derült ki a terület honlapján szerdán közzétett beszámolóból.

A kínai irányításnak évek óta komoly gondot okoz a többségében kisebbségek lakta tartományokban kitört zavargások és tiltakozások kezelése, melyek nemcsak az ország belső stabilitását, hanem nemzetközi kapcsolatait is veszélyeztetik.

Legkevesebb négy embert öltek meg a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban, etnikai konfliktus állhat a támadás hátterében.