Európa nem engedhet meg magának egy vezető nélküli Németországot

Több mint három hónappal a szövetségi választások után Németországnak még mindig nincs új kormánya. Furcsa módon ez kisebb problémát jelent Németország számára – amely továbbra is erős gazdasági folyamatokat tudhat magáénak –, mint az Európai Unió szempontjából. Az euróövezetnek reformokra van szüksége, ez pedig nem fog megvalósulni német vezetés nélkül.

Angela Merkel újévi beszédében azonnali kormányalakításra tett ígéretet. Azonban ezt könnyebb mondani, mint véghezvinni. A kancellár pártja (CDU), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) közötti egyeztetések november közepén fulladtak kudarcba. Merkel azóta tárgyalásokat kezdett a szociáldemokratákkal, de egyik fél sem igazán lelkes a korábbi nagykoalíció újjáélesztése miatt, mivel számos témában – ilyen például a bevándorlás és az adók – távol állnak egymástól.

A két politikai erő vasárnap kezdte meg az előzetes egyeztetéseket a 2013 óta kormányzó nagykoalíció megújításáról. A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egyaránt 13 fős küldöttsége a tervek szerint öt napon keresztül folytat előzetes egyeztetést egy újabb közös kormány megalakításáról.

A megbeszéléseket 15 téma köré csoportosítják. Az első helyen a pénzügyek és adóügyek, a második helyen a gazdaság, közlekedés, infrastruktúra, digitalizáció és bürokrácia nevű témakör áll, a harmadik az energia, klímavédelem és környezetvédelem témaköre. A „migráció/integráció” nevű témakör a kilencedik.

Berlin, 2018. január 7. Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke nyilatkozik a sajtó képviselõinek, miután a Németországot 2013 óta kormányzó nagykoalíció megújításáról szóló tárgyalásra érkezett a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) berlini székházába 2018. január 7-én. A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egyaránt 13 fõs küldöttsége a tervek szerint öt napon keresztül folytat elõzetes egyeztetést egy újabb közös kormány megalakításáról. (MTI/EPA/Omer Messinger)

Berlin, 2018. január 7.
Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke nyilatkozik a sajtó képviselőinek, miután a Németországot 2013 óta kormányzó nagykoalíció megújításáról szóló tárgyalásra érkezett a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) berlini székházába 2018. január 7-én. A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egyaránt 13 fős küldöttsége a tervek szerint öt napon keresztül folytat előzetes egyeztetést egy újabb közös kormány megalakításáról. (MTI/EPA/Omer Messinger)

Az úgynevezett szondázó, puhatolózó tárgyalás után a pártok külön-külön döntenek arról, hogy érdemes-e hivatalos koalíciós tárgyalást kezdeni. Ha nem sikerül megállapodni a közös kormányzásról, kisebbségi kormányt alakíthat a tavaly szeptemberi Bundestag-választáson győztes CDU/CSU pártszövetség, vagy előrehozott választást tarthatanak.

Remélhetőleg a tárgyalások sikeresek lesznek, ugyanis egyrészt így gátat szabhatnának az országban egyre több támogatót maga mellett tudó populizmus terjedésének, amelyet a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt testesít meg. Másrészt Angela Merkel számára is egyre sürgetőbb egy „jó megállapodás megkötése”, mivel egy nemrégiben közzétett közvélemény-kutatás kimutatta: a megkérdezettek 46 százaléka azt akarja, hogy azonnal mondjon le az ország vezetéséről.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Németország szempontjából azonban érthető a csigatempó, a berlini bénulás ugyanis egyáltalán nem ártott a német gazdaságnak. A növekedés erős, a munkanélküliség pedig az 1990-es évek eleje óta a legalacsonyabb szintre esett vissza. Az euróövezet többi része szintén erős fellendülést élvez, az utóbbi időben még az olyan „lusta” országok is fellélegezhettek kissé, mint Portugália és Olaszország.

„Akkor mi itt a probléma?” – kérdezhetnénk. Például az, hogy az egységes valutarendszer még mindig sok kívánnivalót hagy maga után, amelyet tovább gyengíthet egy esetleges újabb pénzügyi válság. Továbbá kiemelten hiányzik egy olyan költségvetési rendszer, amely révén a jól teljesítő országokból erőforrásokat lehetne átcsoportosítani azokba az országokba, amelyek recessziótól szenvednek.

A probléma széles körben elismert, ezért az Európai Bizottság előterjesztett egy tervet a megoldására. A javaslatok között szerepel egy új pénzügyi mechanizmus. Tavaly Emmanuel Macron francia elnök szintén felvázolta terveit az Európai Unió megreformálására, s köztük egy nagyobb költségvetési integrációt emlegetett.

Azonban ezen ötletek egyikét sem fogják komolyan megtárgyalni – hogy a hatályba léptetésükről ne is beszéljünk – amíg Németországnak nincs működőképes kormánya.

A szociáldemokraták január 21-én rendkívüli kongresszuson döntenek majd arról, hogy továbblépjenek-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába. Amennyiben sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val. Az új kormány így várhatóan húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a 2005-2009-es és a 2013-2017-es ciklus után a harmadik nagykoalíció Angela Merkel vezetésével, és a negyedik Merkel-kormány.

Forrás: Bloomberg / MTI / Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »