Az Európa Tanács felsorolta a török elnöki rendszer veszélyeit

Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete pénteki nyilatkozatában felsorolta, hogy miért nem tartja jó ötletnek Törökországban az elnöki rendszer bevezetését. Az érvek jogosak, de ez Erdogant várhatóan nem fogja meghatni.

A Velencei Bizottság óva intette a török vezetést attól, hogy a jogszabályok átalakítása egy egyszemélyes, tekintélyelvű elnöki rendszer kialakulásához vezessen. Véleményük szerint aggályos az a tervezett gyakorlat, hogy az elnök egy személyben legyen felelős a végrehajtó hatalom irányításáért, felügyelet nélkül, saját szempontrendszer alapján nevezhessen ki, vagy menthessen fel pozíciójukból minisztereket és magas rangú hivatalnokokat.

Aggályos, hogy az új török rendszer lehetővé teszi az elnök számára, hogy tagja, sőt vezetője legyen politikai pártjának, amely ezáltal befolyást teremt számára, hogy hatást gyakoroljon a törvényhozásra.

A bizottság szerint teljes mértékben idegen a demokratikus rendszertől, hogy az elnök jogkörébe tartozik a parlament feloszlatása, továbbá nyugtalanító a végrehajtó szervek már jelenleg sem megfelelően működő felügyeleti rendszerének és az igazságszolgáltatás függetlenségének további gyengítése.

A jogi szakértők jelentésükben kiemelték, aggályosnak tartják, hogy a török parlament szabálytalan eljárás keretében akkor hagyott jóvá népszavazásra bocsátandó alkotmánymódosításokat, amikor több ellenzéki képviselő börtönben volt. Emellett a jelenleg is érvényben lévő rendkívüli állapot sem biztosít megfelelő demokratikus környezetet a döntéshez – húzták alá.

Minden országnak joga van saját politikai struktúrájának kiválasztásához – legyen az elnöki vagy parlamentáris rendszerű -, ugyanakkor ez a jog nem feltételek nélküli – hangsúlyozták az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »