Recep Tayyip Erdogan török elnök sajnálatos módon szavahihető ember. A választási kampány során azt ígérte, hogy ha újraválasztják elnökké, nagyobb befolyást gyakorol majd a monetáris politikára, és nem is vesztegette az időt: elvágta az utolsó szálakat is Törökország biztonsági hálójában, és így „befektethetetlenné” tette az országot.

A június 24-én újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan hétfőn letette az államfői esküt a török parlamentben. Ezzel Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe az eddigi parlamentáris berendezkedés helyett.

Közel három év kihagyás után újra Recep Tayyip Erdogan török államfő került a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja élére, ami a végrehajtó elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás következtében vált lehetségessé.

A végrehajtó elnöki rendszer bevezetéséről szóló április 16-ai török népszavazáson a választók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra - hirdette ki a referendum hivatalos végeredményét Sadi Güven, a török Legfőbb Választási Tanács elnöke csütörtök esti sajtótájékoztatóján.

Az elnöki rendszer törökországi bevezetéséről tartott vasárnapi népszavazás eredménye üzenet a nemzettől minden politikai pártnak, köztük a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának, hogy óvatosabbnak kell lennie bizonyos ügyekben - mondta Binali Yildirim miniszterelnök.

Akár 2,5 millió voksot is meghamisíthattak a vasárnapi török népszavazáson az Európa Tanács (ET) megfigyelő küldöttségének egyik osztrák tagja szerint.

A török elnök kilátásba helyezte hétfőn, hogy újabb népszavazásokat ír ki az Európai Unióhoz való csatlakozásról és a halálbüntetés visszaállításáról. A kormány pedig újabb három hónappal meghosszabbította a rendkívüli állapotot.

A vasárnapi referendum kiélezett eredményét tükrözte a hétfői török sajtó: a kormánypárti lapok "Törökország győzelmét" ünnepelték, az ellenzéki újságok az állítólagos választási csalást és az elnöki rendszert bírálók erejét emelték ki.

Az igen szavazatok győzelmét hirdette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap este az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazást követően. A nem hivatalos adatok szerint 1,3 millióval több választó szavazott az alkotmánymódosítások mellett. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt ugyanakkor vitatja az eredményt, és újraszámlálást fog kérvényezni.

A külföldön élő török állampolgárok - nagyjából hárommillió szavazásra jogosult - hétfőtől kezdve két héten át adhatják le voksukat. Az osztrák sajtó szerint Németországban szavaznak a legtöbben, 1,4 millióan járulnak az urnák elé.

Elképzelhető egy újabb nagygyűlés török miniszterek részvételével Németországban az alkotmánymódosításról tartandó április 16-i népszavazás előtt - közölte vasárnap Ibrahim Kalim, Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője.

Támogatásáról és szolidaritásáról biztosította Angela Merkel német kancellár hétfőn a holland kormányt a törökországi alkotmánymódosításról kiírt népszavazás kampánya körül az ankarai vezetéssel kialakult vitában.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját képviselő Hursit Yildirim péntek este tartott volna kampánybeszédet egy török szervezet felkérésére, de a rendőrség biztonsági okokra hivatkozva megtiltotta a rendezvény megtartását.

Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete felsorolta, hogy miért nem tartja jó ötletnek Törökországban az elnöki rendszer bevezetését. Az érvek jogosak, de ez Erdogant várhatóan nem fogja meghatni.