Románia schengeni csatlakozásáért emelt szót Olaf Scholz

Románia Németország fontos és megbízható partnere és szövetségese, és jó barát – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben Ion-Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.

Olaf Scholz a vendégével tartott tájékoztatón kiemelte: köszönet jár Romániának, amiért „példamutatóan” vesz részt a NATO keleti szárnyának megerősítésében, határozottan reagál a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadásra, szolidaritást vállal Moldovával és „igazán figyelemre méltó” módon járul hozzá az Ukrajnában termesztett gabona exportjához.

Németország és Románia az „igazságos és tartós” ukrajnai béke és az európai stabilitás és biztonság iránti elkötelezettség ügyében is egységes, és ez a szövetségesek közötti egység döntő jelentőségű – mondta a német kancellár.

Hozzátette: Németország támogatja, hogy Románia még az idén teljes jogú tagként csatlakozzon a schengeni övezethez. Mint mondta, Románia minden feltételt teljesített és nagy erőfeszítéseket tett, hogy az állandó belső határellenőrzés nélküli európai övezet tagja lehessen, és ezt méltányolni kell – a teljes jogú tagság biztosítása „igazságossági kérdés” is.

Ion-Marcel Ciolacu az osztrák és a holland kormány elutasító álláspontjára utalva kiemelte, hogy fel kell oldani a román és a bolgár schengeni csatlakozási folyamat „indokolatlan blokádját”, és kifejezte reményét, hogy sikerre vezetnek a csatlakozást ugyancsak támogató Spanyolország erőfeszítései, amelyeket az EU Tanácsának soros elnökeként fejt ki a következő hat hónapban.

A román kormányfő aláhúzta, hogy Németország Románia első számú kereskedelmi partnere, de még tovább lehet bővíteni az együttműködést, a többi között a háború utáni ukrajnai újjáépítésében. Románia a fekvése és az erőforrásai révén az energiaellátásban is fontos regionális központtá válhat, ami számos más terület, köztük a védelmi ipar, a mezőgazdaság és az építőipar mellett ugyancsak nagy lehetőségeket kínál a német vállalkozásoknak – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy kitartóan támogatni kell az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát, és minél hamarabb meg kell kezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával.

Olaf Scholz Ukrajna támogatásáról szólva rámutatott, hogy hazája már 17 milliárd euró értékben nyújtott humanitárius, pénzügyi és katonai támogatást Kijevnek, amivel a második helyen áll, rögtön az Egyesült Államok után. Kiemelte: kormánya megteremtette a feltételeket, hogy hosszabb távon is támogathassa Ukrajnát, és arra kéri az Ukrajnát segítő összes többi országot, hogy hozzák meg az ahhoz szükséges döntéseket, hogy „egy, kettő vagy három, de mindenképpen több évig” fenntartsák a támogatást, „mert nem tudjuk, hogy meddig tart a katonai konfliktus”.