A kölcsönös függőség jellemzi Moszkva és Peking barátságát

A Kínával és az Egyesült Államokkal foglalkozó Kissinger Intézet igazgatója szerint noha Oroszország és Kína közelebb áll egymáshoz, mint az elmúlt évtizedekben bármikor, a két ország érdekei nem azonosak.

Robert Daly megfogalmazása szerint bár Vlagyimir Putyin orosz elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping közös érdekeket képviselnek, ezt „nagyon eltérő diplomáciai stílusban és célokkal” teszik. A szakértő annak kapcsán nyilatkozott így, hogy a két nagyhatalom vezetője országaik barátságát és stratégiai partnerségét méltatták Pekingben, a téli olimpia megnyitó ünnepségén.

https://www.instagram.com/p/CZjcROoIl72/

Sokan úgy vélik, hogy az általuk kiadott közös nyilatkozat mérföldkő lehet Oroszország és Kína kapcsolatában. Ez azonban csak a felszín; íme néhány példa arra, hogy mi rejtőzik alatta:

  • Oroszország fegyvereket ad el Vietnámnak és Indiának, két olyan országnak, amelyeknek területi vitái voltak Kínával az elmúlt években;
  • Oroszország nem támogatta Kína minden lépését a dél-kínai-tengeri vitában, egy olyan területen, amely kereskedelmi szempontból kritikus Vietnám, Japán és mások számára, de amelynek többségét Kína saját területének tekinti;
  • Kína a maga részéről tojáshéjon járkált a Krím 2014-es orosz inváziója és megszállása kapcsán, például tartózkodott a vonatkozó ENSZ-határozatok megszavazásakor.

A jelenlegi kérdőjel: Ukrajna

Peking ugyan ígéretet tett arra, hogy kiáll Moszkva mellett azon követelésében, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, de Daly szerint Hszi-nek nem érdeke, hogy katonai feszültségbe keveredjen az ukrán határon. Kína ugyanis jó kapcsolatokat ápol Ukrajnával, ezért mindenképpen azt szeretné, hogy Oroszország ne támadja meg szomszédját.

Emellett amennyiben Kína támogatja az oroszokat, akkor szembe kell néznie az Egyesült Államok és szövetségesei által belengetett válaszintézkedésekkel is, amelyek ez esetben akár ellene is irányulhatnak majd.

Politikai és gazdasági támogatás

Miután Moszkvának és Pekingnek egyaránt hihetetlen katonai ereje van, amire szükségük van egymás részéről, az a politikai és gazdasági támogatás.

Ha az Egyesült Államok szankciókat vezet be Moszkvával szemben, Kína meg fogja találni a módját Oroszország támogatásának; elemzők szerint ez bankok közti együttműködést vagy további orosz áruk vásárlását jelentheti. Peking azonban mindaddig nem is akar erről szót ejteni, amíg nem tisztázott, hogy a Nyugat elrendeli-e ezeket a büntetőintézkedéseket.

Mivel az Európai Unió – és azon belül Németország – szintén szankciókat helyezett kilátásba az esetleges orosz-ukrán hárború kirobbantása esetére – itt az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték beindításának megakadályozása a sarkalatos pont -, egyértelműnek tűnik, hogy Moszkvának nagyobb szüksége van Pekingre, mint fordítva. Ugyanakkor Kína a maga oldalán szeretné tudni Oroszországot, ha úgy döntene, hogy fokozza az agressziót Tajvan ellen, amelyet Kína a saját részének tekint.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: CNBC / Kitekintő

Hozzászólások ()

Friss hírek