Orosz-ukrán válság: szankciók és fegyverek a következő lépés

Azonnal újabb nemzetközi szankciós csomag lép életbe Oroszországgal szemben, ha az orosz csapatok megsértik az ukrán határt – jelentette ki Boris Johnson brit kormányfő kedden Kijevben, miután tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

„Más országokkal együtt szankciós és egyéb intézkedésekből álló csomagot állítunk össze, amely abban a pillanatban életbe lép, amint egy orosz katona átlépi a határt és beteszi a lábát ukrán földre” – fogalmazott a brit miniszterelnök, hangsúlyozva: létfontosságú, hogy ezt Moszkva megértse. Hozzátette: reméli, hogy az Egyesült Államok is egyetért Nagy-Britanniával ebben.

„Ezt nem Oroszországgal szembeni ellenséges érzelmek miatt tesszük, hanem azért, hogy megmutassuk elkötelezettségünket Ukrajna szabadságának, demokráciájának és szuverenitásának védelme mellett, az agresszióval szemben” – hangoztatta Johnson.

A brit miniszterelnök emellett kifejezte meggyőződését, hogy az oroszoknak fontos elmagyarázni, mit is jelent valójában a háború. „Mindent megteszünk, hogy megerősítsük Ukrajna ellenállási képességét. De úgy gondolom, a legjobb, amit tehetünk, hogy továbbítjuk az orosz állampolgároknak a valóságot, azt, hogy mi fog történni; az ukránok az utolsó csepp vérig harcolni fognak a hazájukért. Ukrajna kétszázezer fős hadserege nagyon erős, ezért az orosz anyáknak gondolniuk kell fiaik életére. Talán ez visszatartja Vlagyimir Putyint attól, hogy súlyosbítsa a konfliktust” – fogalmazott.

A brit politikus leszögezte, hogy Ukrajna népének elidegeníthetetlen joga megválasztani, miként kormányozzon saját államában, és melyik szervezethez csatlakozzék. Hozzátette, hogy a napokban tárgyalt az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Olaszország vezetőivel, valamint a NATO főtitkárával, és mindannyian egyetértenek ezzel. Kijelentette továbbá, hogy az orosz fenyegetés nem csak Ukrajnát érinti, mivel az Oroszországi Föderáció új befolyási övezeteket próbál kialakítani Európában.

https://www.instagram.com/p/CZcc1HDgfk0/

Zelenszkij egyetértett azzal, hogy „az oroszoknak meg kell hallaniuk az ukránokat”, és abban is, hogy Ukrajna nem adja fel területét. Úgy vélekedett, hogy az orosz csapatok visszavonása az ukrán határ közeléből enyhítené a feszültséget. Szavai szerint jelenleg 30-50 ezer orosz katona állomásozik az Oroszország által megszállt Krímben, 30-35 ezer a Donyec-medencében és körülbelül 100 ezer az ukrán határ túloldalán.

Az államfő a minszki megállapodások teljeskörű végrehajtásának lehetőségét kommentálva kijelentette, hogy az egyezmények nem minden pontjával elégedett, de Ukrajnának tennie kellene valamit, ami hozzájárulhat az ukrán területek megszállásának megszűnéséhez. Kijelentette, hogy Kijev felelősen áll hozzá a minszki megállapodásokhoz. Szerinte egyelőre „sajnos, a rendezésnek ez az egyetlen működő formátuma”.

Zelenszkij közölte, hogy az ukrán haditengerészetnek szánt segítségen felül Nagy-Britannia további csaknem 2 milliárd fontot (mintegy 854 milliárd forintot) különít el konkrét, Ukrajnával közös projektek végrehajtására, elsősorban az infrastruktúra és az energetika területén. Johnson hozzáfűzte, hogy Nagy-Britannia 88 millió font (3,7 milliárd forint) kiegészítő támogatást nyújt az ukrán kormányzati rendszer korszerűsítésére és az energiafüggetlenség elérésére.

Lengyelország drónokat, rakétavetőket és lőszert ad Ukrajnának

Lengyelország kész védelmi fegyvereket adni Ukrajnának, köztük lőszereket, hordozható légvédelmi rendszereket és különböző drónokat (pilóta nélküli repülőgépeket) – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden, kijevi utazása előtt.

„Szolidaritást vállalunk ukrán szomszédainkkal, tekintettel az Oroszország felől érkező fenyegetésre. A szolidaritás és a szavak azonban ma már nem elegendőek, most tettekre van szükség. Emiatt és a kialakult rendkívül veszélyes katonai helyzetre tekintettel készek vagyunk védelmi fegyvereket is adni” – fogalmazott a lengyel miniszterelnök.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Lengyelország milyen katonai segítséget tervez nyújtani Ukrajnának, Morawiecki azt mondta: „lőszereket, Grom típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket és különféle típusú drónokat”. Hozzátette, hogy országa ezen felül humanitárius segítséget is nyújt Ukrajnának.

Morawiecki kedden már tárgyalt is az ukrán kormányfővel, és közösen tartott sajtótájékoztatójukon közölte, hogy az ukrán-orosz válság tekintetében Lengyelország a legrosszabb forgatókönyvre is felkészül, noha reméli, hogy ez nem következik be. „Ha mégis, mi készen állunk az ukrán sebesültek fogadására, valamint Ukrajna állampolgárai egy részének evakuálására” – szögezte le.

https://www.instagram.com/p/CZb73C4IJMz/

A lengyel kormányfő elmondta, hogy Lengyelország érdekelt egy új ukrajnai gázvezeték megépítésében, az orosz Északi Áramlat-2 gázvezeték beindítását pedig „geopolitikai kockázatnak” nevezte. Hozzátette: közösen fordulnak Németországhoz azzal a felhívással, hogy ne indítsa el ezt a gázvezetéket, mert azzal Oroszország képes lesz Európát zsarolni. Berlinnek azt üzente, hogy „nem lehet egyik kézzel szolidaritást kifejezni Ukrajnával, a másikkal pedig aláírni az Északi Áramlat-2 tanúsító okmányait”.

Morawiecki emlékeztetett arra, hogy Lengyelország most is szállít gázt Ukrajnának. Szavai szerint tárgyaltak ennek a mennyiségnek a növeléséről. „Ehhez meg kell valósítani bizonyos beruházásokat, amelyeket készek vagyunk végrehajtani” – tette hozzá.

Kedden korábban Zelenszkij parlamenti felszólalásában új formátumú politikai együttműködés kialakítását jelentette be Ukrajna, Lengyelország és Nagy-Britannia között. Mint fogalmazott: a partnerség „pénzügyi stabilitási garanciákat ad államunk számára”.

Forrás: MTI / Instagram