Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A kínai haditengerészet távozásra szólított fel egy amerikai rombolót, amely behajózott a Dél-kínai-tenger Kína által sajátjának tartott részére – jelentette a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna a kínai hadsereg hétfői közlésére hivatkozva.
Tien Csün-li, a kínai hadsereg déli műveletekért felelős parancsnokságának szóvivője közölte: az amerikai haditengerészet USS Benfold nevű rombolója hétfőn engedély nélkül hajózott be Kína felségvizére a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében. A szóvivő felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a provokatív akciókkal.
Az amerikai romboló behajózása a vitatott területre egy napra esik a hágai Állandó Választottbíróság 2016-os döntésének évfordulójával, miszerint Kínának nincsen történelmi jogcíme a Dél-kínai-tenger felett.
- Kapcsolódó cikkeink:
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített mesterséges szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
A Spratly-szigetek vitatott területei – Kép forrása: Quora
A kínaiak repülőtereket, kikötőket és egyéb létesítményeket építenek, de az is gyakran előfordul, hogy a zátonyok köré hatalmas mennyiségű homokot szállítanak, amivel kibővítik az egyes szigetek területét vagy olyan partszakaszokat hoznak felszínre, melyek korábban csak aszály esetén voltak láthatóak.
Kína szerint nem léteznek mesterségesen létrehozott szigetek
Az Egyesült Államok gyakran tart hadgyakorlatokat a vitatott területen, amivel a szabad hajózást kívánja biztosítani. Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap közleményben úgy foglalt állást: a szabályokon alapuló tengeri rend sehol nincsen akkora fenyegetésnek kitéve, mint a Dél-kínai-tengeren. Blinken Kínát a Dél-kínai-tenger partjain fekvő nemzetek megfélemlítésével és szabad hajózás akadályozásával vádolta.
Motegi Tosimicu japán külügyminiszter egy hétfőn kiadott közleményben szintén a hágai döntés tiszteletben tartására szólította fel Pekinget, hangsúlyozva, hogy a határozat figyelmen kívül hagyása „aláássa a nemzetközi közösség által alapvető értéknek tartott jogállamiságot”.
