Egyre határozottabban lép fel Kína a hazai óriáscégek ellen

Helyszíni kiberbiztonsági vizsgálatot indítottak a Didi Chuxing kínai közösségi fuvarszolgáltató ellen a kínai hatóságok pénteken, két héttel az után, hogy a vállalat ellen vizsgálatot rendelt el a kínai internetfelügyelet.

A kínai kiberbiztonsági hivatal internetes oldalán közzétett közlemény szerint a helyszíni vizsgálatot a központi kormányzat hét osztálya, köztük a közbiztonsági és a közlekedési minisztérium, az adóhivatal, valamint a kínai piacfelügyelet közösen végzi.

A kiberbiztonsági hivatal július 2-án indított vizsgálatot a kínai Uberként is ismert Didi ellen a felhasználói adatok begyűjtésére vonatkozó előírások „súlyos megsértése” miatt. Az adatgyűjtésre és tárolásra vonatkozó szabályokat egy júniusban elfogadott új törvény írja elő Kínában. A hatóság ezt követően július 4-én elrendelte a Didi mobilapplikációinak eltávolítását a Kínában mobiltelefonos alkalmazások letöltésére használt felületekről.

Július 5-én további, az amerikai tőzsdén jegyzett kínai vállalatok ellen is vizsgálatot indítottak. A két teherfuvarozó szolgáltatást nyújtó vállalat – a Yunmanman és a Huochebang -, valamint a Boss Zhipin nevű internetes állásközvetítő platform ellen irányuló vizsgálatok célja a hivatalos közlemény szerint az adatbiztonsági kockázatok kiszűrése, illetve a nemzetbiztonság védelme.

A 2012-ben alapított, pekingi székhelyű Didi június végén jelent meg az amerikai tőzsdén, ahol 4,44 milliárd dollárhoz jutott részvénykibocsátással. A vállalat Kínában piacvezetőnek számít, mióta 2016-ra kiszorította vetélytársát, a San Francisco-i székhelyű Ubert a kínai piacról. Az Uber ekkor eladta kínai üzletágát a kínai vállalatnak, részesedésért cserébe. Jelenleg az Uber 12,8 százalékos, a tokiói székhelyű Softbank Vision Fundja pedig 21,5 százalékos részesedéssel rendelkezik a kínai vállalatban.

A Didi jelenleg 15 országban – egyebek mellett Ausztráliában és Oroszországban – van jelen, évi 493 millió aktív felhasználóval és 15 millió sofőrrel rendelkezik. Az idén az első negyedévében a vállalat 837 millió dollár nettó bevételt jelentett.

Az utóbbi időben a kínai hatóságok egyre szigorúbb fellépést tanúsítottak a technológiai óriásvállalatokkal szemben, miután a szektor éveken keresztül gyors ütemben fejlődött az engedékeny szabályoknak, valamint a kínai piachoz hozzáférést nem kapó, külföldi vetélytársak hiányának köszönhetően.

Áprilisban az Alibaba kínai internetes kiskereskedelmi és technológiai óriásvállalatra szabott ki rekordösszegű – 18,2 milliárd jüanos (2,8 milliárd dollár) – büntetést a kínai piacfelügyelet, amiért a vállalat a versenyszabályokat megsértve visszaélt monopolhelyzetével.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »