Gyorsan fogynak a demokrata elnökjelöltek

A szuperkedden 14 amerikai tagállamban – Alabama, Arkansas, Colorado, Észak-Karolina, Kalifornia, Maine, Massachusetts, Minnesota, Oklahoma, Tennessee, Texas, Utah, Vermont és Virginia – és egy tengerentúli területen, Amerikai Szamoán tartottak előválasztásokat. Már előtte is megindultak visszalépések, de a tegnapi nap után gyakorlatilag két jelöltre szűkült a mezőny.

Annak ellenére, hogy sok államban volt mostoha az időjárás, sokan mentek el voksolni. Tennessee fővárosában, Nashville-ben – ahol keddre virradóra halálos áldozatokat is követelő tornádók pusztítottak – három órával meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitvatartását.

A keddi előválasztások fontosak voltak, hiszen a nyári elnökjelölt-állító konvenciókra sok delegátust küldő és nagy lélekszámú tagállamokban járultak az urnákhoz. Mindkét párt hívei választottak, de mivel a Republikánus Pártban Donald Trumpnak lényegében nincs vetélytársa, a politikusok és az elemzők egyaránt a demokratákra figyeltek. Az előzetes elemzések Joe Biden és Bernie Sanders párharcát jelezték előre, és ez így is történt.

  • Akik feladták
Szinte közvetlenül a szuperkedd előtt több jelölt is feladta a küzdelmet. Pete Buttigieg, egy indianai kisváros volt polgármestere, majd Amy Klobuchar minnesotai szenátor is kiszállt a versenyből, utóbbi hétfőn este már együtt kampányolt Joe Bidennel a texasi Dallasban.

Tom Steyer kaliforniai milliárdos a dél-karolinai előválasztások után fejezte be kampányát, aki saját bevallása szerint is inkább csak tapasztalatszerzési céllal indult el a megmérettetésen.

Biden és Sanders a két esélyes

A még versenyben maradók közül Elizabeth Warren továbbra sem tud lépést tartani az élvonallal, Michael Bloomberg pedig úgy tűnik, hiába költött el félmilliárd dollárt a kampányára, annak hatékonysága nem lesz elég a tényleges elnökjelölti poszt megszerzéséhez és hasonló sorsra juthat, mint a fent említett Tom Steyer.

Elemzők körében meglepetést keltett, hogy Elizabeth Warren massachusettsi szenátor nem hogy győzni nem tudott, de  a harmadik helyre szorult „saját” államában .

Joe Biden viszont – aki az első, kisebb előválasztásokon nem szerepelt valami fényesen – erőre kapott és tarolt a déli államokban, összesen nyolc államban győzött: Virginiában, Észak-Karolinában, Alabamában, Tennessee-ben, Arkansas-ban, Oklahomában, Minnesotában, sőt, még az északkeleti Massachusettsben is. A volt alelnök győzelme földcsuszamlásszerű volt Virginiában, Észak-Karolinában és Alabamában, ahol – Barack Obama volt alelnökeként –  nagyrészt a viszonylag nagy lélekszámú afroamerikai közösségek támogatására is számíthatott.

https://www.instagram.com/p/B9SHRT3BxUb/
„Néhány nappal ezelőtt a sajtó és a megmondóemberek még azt hangoztatták, hogy a kampányomnak vége. De nagyon is él!” – jelentette ki Biden a kaliforniai Los Angelesben berendezett eredményváró központban. Győzelmi beszédében a volt alelnök elsősorban Donald Trump amerikai elnököt támadta.

Bernie Sanders a demokraták nyári elnökjelölt-állító konvenciójára legtöbb, 415 delegátust küldő államban, Kaliforniában hódította meg a választókat. Az este folyamán sokáig úgy tűnt, hogy a szintén sok, 228 delegátust a konvencióra küldő Texasban is a magát demokratikus szocialistának valló Sanders nyerte el a választók bizalmát, de éjjel fordult a kocka Biden javára.

A szuperkedd nagy vesztesének az amerikai kommentátorok a New York-i milliárdost, Michael Bloomberget tartják. Bloomberg lényegében kedden lépett be a választási küzdelembe, a korábbi előválasztásokon ugyanis nem vett részt. A szuperkedden viszont egyedül a 11 delegátust adó Amerikai Szamoán, az Egyesült Államok tengerentúli területén került ki győztesen a versengésből. Második helyen az Amerikai Szamoán született, de hawaii képviselőnő, Tulsi Gabbard végzett, így Bloombergnek vele kell osztoznia a delegátusokon.

Ráadásul a tengerentúli terület lakóinak voksaira az őszi választásokon nem számíthat: Amerikai Szamoa ugyanis bár küld delegátusokat a konvencióra, lakosai az őszi elnökválasztáson nem voksolhatnak, mert nincs kongresszusi képviseletük a szövetségi törvényhozásban Washingtonban.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »