Egyre kevésbé támaszkodhat Kínára a német gazdaság

Cserbenhagyja a német gazdaságot eddigi legmegbízhatóbb növekedési motorja, a kínai kereslet, mégpedig egyebek mellett a kínai gazdasági növekedés lassulása miatt.

Kína egyre növekvő igénye a német gépipari termékek és autók iránt évtizedeken keresztül stabil és megbízható növekedési motorként szolgált a legnagyobb európai nemzetgazdaság, Németország számára. Ez a motor azonban már korántsem húz annyira mint korábban, a kínai gazdasági növekedés üteme lassul, ráadásul Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államok érdekeit előtérbe helyező politikája is fékezi a világkereskedelmi forgalmat. Mindemellett már a kínai feldolgozóipar maga is képessé vált konkurenciát támasztani a német ipar felé.

A Kínával folytatott kereskedelem csak töredékét teszi ki ugyan a 3,4 ezer milliárd eurós német bruttó hazai terméknek, de egyike volt a GDP azon kevés elemének, amelynek növekedésére a berlini politika évről évre bizton támaszkodhatott. Mostanra viszont Kína „Made in Germany” termékek iránti csökkenő kereslete – egyéb más gyengülő makrogazdasági mutatóival együtt – egyre ingatagabb támaszt nyújt a német exportgazdaság számára.

A kínai gazdasági növekedés lassulása nem a legjobbkor jött Németországnak. A második negyedévben a német GDP 0,1 százalékkal zsugorodott az előző negyedévhez mérve és könnyen megtörténhet, hogy a november 14-én esedékes hivatalos adatok a harmadik negyedévre is hasonló csökkenést mutatnak majd. Ebben az esetben a német gazdaság 2013 óta első alkalommal technikai recesszióba kerül.

A német újraegyesítés idején a német-kínai kereskedelmi forgalom még elenyésző volt. Kína részesedése a német exportból az 1990-es 0,6 százalékról 2018-ra 7,1 százalékra emelkedett. Németország kereskedelmi partnereinek rangsorában Kína 2016-ban vette át az első helyet az Egyesült Államoktól és mindmáig őrzi azt. Jórészt a kínai keresletnek volt köszönhető, hogy Németország másoknál gyorsabban tudott kilábalni a 2008-2009-es globális pénzügyi válságból. A lendületes növekedésből pedig az olyan ipari óriások mellett, mint a BMW vagy a Volkswagen autógyár, illetve a Siemens gépipari konszern a német gazdaság gerincét alkotó középvállalatok is hatalmas hasznot húzhattak.

A 2008-2009-es pénzügyi válság óta Németország kínai exportja 2015 kivételével minden évben nőtt, 2018-ban pedig 93 milliárd eurós rekordot ért el. A növekedési ütem azonban már Donald Trump kereskedelmi „bekeményítése” előtt is lassulni kezdett: a német statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint a 2017-es 13,3 százalékról tavaly 8 százalékra, majd az idei első kilenc hónapban 2,7 százalékra mérséklődött.

A pekingi statisztikai hivatal legfrissebb havi bontású adatai viszont még ennél is borúsabb képet mutatnak: Kína németországi importja augusztusban 3,6 százalékkal, szeptemberben pedig 9,2 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, míg az első kilenc havi halmozott németországi importadatok két százalékos csökkenést mutatnak.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi Világgazdasági Prognózisában (World Economic Outlook, WEO) szintén a kínai kereslet csökkenésére és a világkereskedelmi ellentétek forgalomlassító hatására hivatkozva csökkentette 0,5 százalékra az idei és 1,2 százalékra a 2020-as német GDP-növekedési előrejelzését.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »