A kínai gazdaság egyre inkább megsínyli a kereskedelmi háborút


A rovat támogatója az XTB

A vártnál kisebb mértékben nőtt Kína gazdasága a harmadik negyedévben, mivel az Egyesült Államokkal vívott ádáz kereskedelmi háború visszavetette az ipari termelést, és ezzel fokozta a pekingi vezetésre nehezedő nyomást, hogy további gazdaságélénkítő intézkedéseket vezessen be.

A kínai statisztikai hivatal pénteken közölte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) éves összevetésben 6,0 százalékkal nőtt, ami 1992 első negyedéve óta a leglassabb ütem. Elemzők 6,1 százalékos GDP-növekedést vártak a második negyedévben mért 6,2 százalék után. A kínai GDP tavaly 6,6 százalékkal, az utóbbi 28 év leggyengébb ütemében nőtt. A kínai vezetők az idei évre azt tűzték ki célként, hogy a növekedés üteme a 6,0-6,5 százalékos sávba essen.

Megfigyelők annak ellenére is borúlátóak a kínai gazdaság növekedési kilátásait illetően, hogy a múlt heti washingtoni tárgyalások eredményeként némileg enyhültek az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek.

A világ két legnagyobb gazdasága között tavaly óta dúló kereskedelmi háború jelentős csapást mért a kínai feldolgozóiparra, gyengítette a külföldi és a belföldi keresletet. A hét elején közölt adatok szerint az export gyorsuló ütemben csökkent, az import pedig már az ötödik egymást követő hónapban esett vissza, míg a termelői árak három éve nem látott mértékben zsugorodtak szeptemberben. Ugyanakkor kedvező hír, hogy a vártnál nagyobb mértékben, éves szinten 5,8 százalékkal nőtt az ipari termelés, mégpedig a belföldi megrendelések felfutásának köszönhetően. Elemzők 5 százalékra számítottak az augusztusi 4,4 százalékos bővülés után.

A kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 7,8 százalékkal emelkedett szeptemberben – összhangban az elemzői előrejelzésekkel -, gyorsult az ütem az augusztusi, 7,5 százalékhoz képest.

Az állóeszköz-beruházások 5,4 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához képest az idei év első kilenc hónapjában. Elemzők is 5,4 százalékot vártak az első nyolchavi 5,5 százalékos emelkedés után. A beruházások 60 százalékát kitevő magánberuházások növekedési üteme 4,7 százalékra mérséklődött a január-augusztusban mért 4,9 százalékról.

Az ingatlanpiaci beruházások növekedése tartani tudta az első nyolc hónapban elért ütemet, 10,5 százalékon maradt a január-szeptemberi időszakban is. Az ingatlanpiac ezzel megőrizte szerepét a kínai gazdaság húzóágazataként, de kérdéses, hogy még meddig képes fenntartani ezt a növekedési ütemet, ugyanis a kínai kormányzat döntéshozó testülete júliusban kizárta annak a lehetőségét, hogy a gazdaság rövidtávú élénkítésének eszközeként használja ezt a szektort.

A kínai kormányzat az elmúlt egy évben egy sor intézkedéssel – egyebek mellett adócsökkentéssel és a hitelezési szabályok enyhítésével – igyekezett ellensúlyozni az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus negatív hatásait, ezek azonban egyelőre nem hoztak szembetűnő eredményt.

A kereskedelmi főtárgyalók múlt héten Washingtonban tartott egyeztetései után Donald Trump amerikai elnök egy részleges megállapodás megkötését helyezte kilátásba, és ebben a reményben elállt attól a tervtől, hogy október 15-ével 250 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre vonatkozó pótvámokat 25-ről 30 százalékra emeljen. Mindazonáltal mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy további erőfeszítésekre van szükség egy esetleges megállapodás tető alá hozatalához.

USA-Kína: nincs sok esély a haladásra a kereskedelmi tárgyalásokon

Kína nem akar átfogó kereskedelmi megállapodást kötni az USA-val

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hét elején közzétett világgazdasági előrejelzésében 0,1 és 0,2 százalékponttal korrigálta lefelé a kínai gazdaság idei és jövő évi várható növekedési ütemét. Eszerint a kínai növekedés a 2018-as 6,6 százalékról az idén 6,1 százalékra, majd 2020-ban 5,8 százalékra lassulhat. Kínában az importvám-háború és a külső kereslet gyengülése veti vissza a növekedést, de ehhez a belső hitelállomány további duzzadását fékező hatósági intézkedések is hozzájárulnak.

A kínai tőzsdéknek is rossz napja volt

Az utóbbi egy hónap legnagyobb napi veszteségét szenvedték el az irányadó kínai tőzsdeindexek pénteken, mivel a gyenge GDP-adat tovább fokozta a gazdasági helyzet alakulását övező aggodalmakat a már több mint egy éve húzódó ádáz amerikai-kínai kereskedelmi háború közepette.

A sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite (SSEC) 1,32 százalékkal, 2938,14 pontra, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Component Index 1,16 százalékkal, 9533,50 pontra, a Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe pedig 1,42 százalékkal, 3869,38 pontra esett vissza. A fejlett technológiai vállalatok részvényeit követő ChiNext-index 0,92 százalékkal, 1959,14 pontra süllyedt.

A CSI-300-as mutató egy hét alatt 1,1 százalékot, a sanghaji pedig 1,2 százalékot veszített értékéből. Mindazonáltal az év eleje óta a SSEC értéke így is 17,8 százalékkal, a CSI300-asé pedig 28,5 százalékkal nőtt.

Forrás: MTI/Reuters

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás