A kínai gazdaság egyre inkább megsínyli a kereskedelmi háborút

A vártnál kisebb mértékben nőtt Kína gazdasága a harmadik negyedévben, mivel az Egyesült Államokkal vívott ádáz kereskedelmi háború visszavetette az ipari termelést, és ezzel fokozta a pekingi vezetésre nehezedő nyomást, hogy további gazdaságélénkítő intézkedéseket vezessen be.

A kínai statisztikai hivatal pénteken közölte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) éves összevetésben 6,0 százalékkal nőtt, ami 1992 első negyedéve óta a leglassabb ütem. Elemzők 6,1 százalékos GDP-növekedést vártak a második negyedévben mért 6,2 százalék után. A kínai GDP tavaly 6,6 százalékkal, az utóbbi 28 év leggyengébb ütemében nőtt. A kínai vezetők az idei évre azt tűzték ki célként, hogy a növekedés üteme a 6,0-6,5 százalékos sávba essen.

Megfigyelők annak ellenére is borúlátóak a kínai gazdaság növekedési kilátásait illetően, hogy a múlt heti washingtoni tárgyalások eredményeként némileg enyhültek az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek.

A világ két legnagyobb gazdasága között tavaly óta dúló kereskedelmi háború jelentős csapást mért a kínai feldolgozóiparra, gyengítette a külföldi és a belföldi keresletet. A hét elején közölt adatok szerint az export gyorsuló ütemben csökkent, az import pedig már az ötödik egymást követő hónapban esett vissza, míg a termelői árak három éve nem látott mértékben zsugorodtak szeptemberben. Ugyanakkor kedvező hír, hogy a vártnál nagyobb mértékben, éves szinten 5,8 százalékkal nőtt az ipari termelés, mégpedig a belföldi megrendelések felfutásának köszönhetően. Elemzők 5 százalékra számítottak az augusztusi 4,4 százalékos bővülés után.

A kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 7,8 százalékkal emelkedett szeptemberben – összhangban az elemzői előrejelzésekkel -, gyorsult az ütem az augusztusi, 7,5 százalékhoz képest.

Az állóeszköz-beruházások 5,4 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához képest az idei év első kilenc hónapjában. Elemzők is 5,4 százalékot vártak az első nyolchavi 5,5 százalékos emelkedés után. A beruházások 60 százalékát kitevő magánberuházások növekedési üteme 4,7 százalékra mérséklődött a január-augusztusban mért 4,9 százalékról.

Az ingatlanpiaci beruházások növekedése tartani tudta az első nyolc hónapban elért ütemet, 10,5 százalékon maradt a január-szeptemberi időszakban is. Az ingatlanpiac ezzel megőrizte szerepét a kínai gazdaság húzóágazataként, de kérdéses, hogy még meddig képes fenntartani ezt a növekedési ütemet, ugyanis a kínai kormányzat döntéshozó testülete júliusban kizárta annak a lehetőségét, hogy a gazdaság rövidtávú élénkítésének eszközeként használja ezt a szektort.

A kínai kormányzat az elmúlt egy évben egy sor intézkedéssel – egyebek mellett adócsökkentéssel és a hitelezési szabályok enyhítésével – igyekezett ellensúlyozni az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus negatív hatásait, ezek azonban egyelőre nem hoztak szembetűnő eredményt.

A kereskedelmi főtárgyalók múlt héten Washingtonban tartott egyeztetései után Donald Trump amerikai elnök egy részleges megállapodás megkötését helyezte kilátásba, és ebben a reményben elállt attól a tervtől, hogy október 15-ével 250 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre vonatkozó pótvámokat 25-ről 30 százalékra emeljen. Mindazonáltal mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy további erőfeszítésekre van szükség egy esetleges megállapodás tető alá hozatalához.

USA-Kína: nincs sok esély a haladásra a kereskedelmi tárgyalásokon

Kína nem akar átfogó kereskedelmi megállapodást kötni az USA-val

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hét elején közzétett világgazdasági előrejelzésében 0,1 és 0,2 százalékponttal korrigálta lefelé a kínai gazdaság idei és jövő évi várható növekedési ütemét. Eszerint a kínai növekedés a 2018-as 6,6 százalékról az idén 6,1 százalékra, majd 2020-ban 5,8 százalékra lassulhat. Kínában az importvám-háború és a külső kereslet gyengülése veti vissza a növekedést, de ehhez a belső hitelállomány további duzzadását fékező hatósági intézkedések is hozzájárulnak.

A kínai tőzsdéknek is rossz napja volt

Az utóbbi egy hónap legnagyobb napi veszteségét szenvedték el az irányadó kínai tőzsdeindexek pénteken, mivel a gyenge GDP-adat tovább fokozta a gazdasági helyzet alakulását övező aggodalmakat a már több mint egy éve húzódó ádáz amerikai-kínai kereskedelmi háború közepette.

A sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite (SSEC) 1,32 százalékkal, 2938,14 pontra, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Component Index 1,16 százalékkal, 9533,50 pontra, a Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe pedig 1,42 százalékkal, 3869,38 pontra esett vissza. A fejlett technológiai vállalatok részvényeit követő ChiNext-index 0,92 százalékkal, 1959,14 pontra süllyedt.

A CSI-300-as mutató egy hét alatt 1,1 százalékot, a sanghaji pedig 1,2 százalékot veszített értékéből. Mindazonáltal az év eleje óta a SSEC értéke így is 17,8 százalékkal, a CSI300-asé pedig 28,5 százalékkal nőtt.

Forrás: MTI/Reuters

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »