A szerb ellenzéki pártok a választás tömeges bojkottjára készülnek

Sorra jelentik be a szerbiai ellenzéki pártok, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerintük elnyomó és kirekesztő politikája elleni tiltakozásul nem kívánnak részt venni a tavaszi parlamenti választáson. Így két kérdés vetődik fel: képesek lesznek-e ezek a pártok a következő fél évben is kitartani jelenlegi elhatározásuk mellett, és ha igen, milyen lesz a csak kormánypárti politikusokból álló szerbiai törvényhozás a következő négy évben?

A bojkottot hirdető pártoknak voltaképpen két feladatuk van: egyrészt ki kell tartaniuk a bojkott mellett, és bízniuk kell abban, hogy a többi ellenzéki párt is kitart mellette, másrészt pedig rá kell jönniük, hogy hogyan fogják túlélni a következő – parlamenten kívüli – négyéves ciklust.

A szerbiai törvények értelmében ugyanis azoknak a pártoknak, amelyek nem kerülnek be a törvényhozásba, semmilyen költségvetési támogatás nem jár, tagjaik és szimpatizánsaik adományaiból kell fenntartaniuk magukat, és persze a média is kevesebbet foglalkozik velük, így a következő választáson mindenképpen hátrányból indulnak.

A választások bojkottja mellett döntött a 2000 és 2012 között kormányzó Demokrata Párt (DS), a Boris Tadic korábbi államfő vezette Szociáldemokrata Párt (SDS) és az Együtt Szerbiáért (ZZS) elnevezésű párt egyesülésével létrejött Egyesült Demokrata Párt, amely – annak ellenére, hogy a nevében viseli a párt szót – voltaképpen egy laza koalíciót jelöl. Emellett bojkottot hirdetett a Dragan Djilas korábbi belgrádi polgármester vezette Szövetség Szerbiáért elnevezésű tömörülés is, amely több kisebb jobb- és baloldali pártból alakult, de korábban tagja volt a DS és a ZZS is.

A jelenlegi legnagyobb támogatottsággal rendelkező ellenzéki párt, a Szabad Polgárok Mozgalma (SZS) viszont egyelőre nem közölte, részt vesz-e a választásokon, és Sergej Trifunovic pártelnök leszögezte: semmilyen nyomás hatására nem hajlandó elsietni a döntést. A SZS-hez korábban csatlakozott Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ellenben nem várt központi döntésre, és a napokban közölte: nem vesz részt a tavaszi parlamenti választáson. A VMDK egy évvel ezelőtt a nemzeti tanácsi választásokat is bojkottálta, állítása szerint azért, mert a kormánypárti Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ellehetetlenítette őket, más vélemények szerint viszont inkább azért, mert belátták, nincs kellő mértékű támogatottságuk.

Az ellenzéki pártok azzal indokolják a bojkottot, hogy szerintük nincsenek meg a tisztességes és szabad választások alapfeltételei az országban, és mindezek hátterében Aleksandar Vucic államfő, valamint az általa vezetett Szerb Haladó Párt áll. Az SNS támogatottsága évek óta 50 százalék felett mozog.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Mindeközben pedig azért is folyik a harc, hogy ki legyen, illetve ki lehet az ellenzék vezére. Erre pályázik Dragan Djilas volt belgrádi polgármester, Sergej Trifunovic színész és Vuk Jeremic korábbi külügyminiszter is. Az ellenzék a 2017-es elnökválasztási kampány során is inkább egymást marta, mint hogy együttes erővel igyekezett volna a legerősebbnek tartott jelölt, Aleksandar Vucic ellen indulni, és mivel az utóbbi években sem sikerült egyesülniük, nem valószínű, hogy a következő néhány hónapban sikerrel járnak. Külön-külön viszont – a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint – az általuk vezetett pártok támogatottsága el sem éri az ötszázalékos parlamenti küszöböt, ami azt is jelentheti, hogy bojkott ide vagy oda, ezek a pártok nem kerülnek be a 2020-ban megalakuló törvényhozásba.

Igaz, hogy Szerbiában az utóbbi időszakban gyakoriak voltak az előrehozott választások – az állampolgároknak 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban is az urnák elé kellett vonulniuk -, ám a mostani kormány „túlélte” a négyéves megbízatási időt, így a pártoknak volt idejük bizonyítani és megerősödni. Egy következő négyéves ciklusban a kormánypártok tovább tudnának erősödni, míg a kívül rekedtek – támogatás és médiajelenlét nélkül – tovább gyengülhetnek, és eltűnhetnek a politikai porondról.

Forrás: MTI

Friss hírek

Hogyan védd a lábaidat, ha sokat állsz? (x)

Vannak olyan szakmák, olyan munkakörök, amelyekben kifejezetten sokat kell állni. Akár egyhelyben, akár folyamatos mozgásban vagyunk, a lábunk nagy terhelésnek van kitéve. Hosszú távon ez okozhat lábdagadást, visszereket, súlyosabb esetben pedig trombózist is.

Read More »