A kínaiak nem bíznak a génmódosított növényekben

Egy olyan szigorúan kontroll alatt tartott országban, mint Kína, ahol a tetovált hírességektől a Micimackóig mindent cenzúráznak, szokatlanul feszült vita övezi a géntechnológiával módosított növények létjogosultságát. Ez pedig egyedülálló módon rámutat az államhatalom korlátaira.

Annak ellenére, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök “kiemelt nemzeti prioritásnak” nyilvánította a génmódosított növényeket, állami tulajdonban lévő újságok is nyíltan megkérdőjelezték a géntechnológiával módosított szervezetek (vagy röviden GMO-k) biztonságosságát, sőt, az ellentétes véleményen lévő csoportok nyílt vitát csináltak a kérdésből. A legvadabb állítás – miszerint a GMO-k egy nyugati összeesküvés részei, amelynek célja, hogy az élelmiszerellátás ellenőrzésével és rákkeltéssel bénítsák meg az ázsiai országot – először a Global Times kínai pártlapban jelent meg.

A furcsa az egészben, hogy miközben a demokráciára, az emberi jogokra és az egyéb érzékeny témákra tett utalásokat azonnal eltávolítja az állami cenzúra, a kormány meglepően széles mozgásteret biztosít a polgárok számára a GMO-k tekintetében. A közösségi médiát napi szinten árasztják el az álhírek és a GMO-ellenes posztok, és a népszerű televíziós személyiségektől a maoistákon át a Greenpeace-ig mindenki előszeretettel terjeszti őket.

A dezinformáció elleni küzdelem, valamint a géntechnológiával módosított élelmiszerek támogatása érdekében a kínai kormány még 2014-ben elindított egy médiakampányt – igen kevés sikerrel. Egy tavaly végzett országos felmérés szerint a válaszadók 46,7 százaléka negatív nézeteket vall a GMO-król, 14 százalékuk pedig azt hitte, hogy ez a bioterrorizmus egyik, Kína ellen irányuló formája.

Miután a kínai kormány régóta hozzá van szokva az engedelmességhez és a keménykezű taktikázáshoz, most először abban a ritka helyzetben találta magát, hogy bizalommal és észérvekkel kell meggyőznie polgárait. Az még a jövő zenéje, hogy az államnak sikerül-e teljesítenie ezt a feladatot.

A múlt tanulságai

Az élelmezésbiztonság már régóta kiemelt fontosságú a kínai vezetők számára. A nemzet történelme során az éhínség mindig is a lázadások és az instabilitás előszele volt, ami pedig sok dinasztia bukásához vezetett. A hasonló vég elkerülése érdekében a Kínai Kommunista Párt milliárdokat költött olyan genetikailag módosított növények kutatására és kifejlesztésére, amelyek javítják a termést, ellenállnak az aszálynak, sőt akár sós vízben is növeszthetők.

A nemzetnek a világ népességének mintegy 20 százalékát kell táplálnia, ugyanakkor a művelhető földek mindössze 7 százalékával rendelkezik. Közben az utóbbi években az éghajlatváltozás által kiváltott szárazság és szélsőséges hőmérséklet korlátozta a rovarirtó szerek és műtrágyák hatékonyságát. Ennek eredményeképpen egy 2014-es beszédében Hszi kijelentette, hogy Kínának “vakmerően kell kutatnia, hogy nemsokára ő uralja a GMO-technológiákat”.

Két évvel később – a hazai GMO-kutatás megerősítése érdekében – az állami tulajdonban lévő ChemChina vegyipari vállalat megvásárolta a svájci Syngenta növényvédőszer-gyártó óriást. A 43 milliárd dolláros akvizíció volt Kína addigi legnagyobb külföldi felvásárlása. Ugyanebben az évben, 2016-ban az állam nyilvánosságra hozta ötéves tervét, amelyben a génmódosított kukorica és szójabab fogyasztásra történő felhasználását ecsetelték.

Ellenállás a lakosság részéről

A kormány stratégiája ellenére kevés előrelépés történt a GM növények termesztésében. Ugyanis bár a növények állati takarmányban való felhasználásra történő importálása legális, a Kínában való termesztésük még mindig nagyrészt törvényellenes.

“A probléma leginkább a lakosság növekvő ellenszegülésében rejlik, mert a politikai vezetés emiatt habozik a kereskedelmi forgalomba hozatal kapcsán” – magyarázta Cong Cao, a Nottinghami Egyetem innovációs tanulmányokkal foglalkozó professzora és a GMO China szerzője.

A sorozatos biztonsági botrányok ugyanis a legtöbb kínait kétkedővé tették az iránt, hogy vajon a kormány képes-e ellenőrzése alatt tartani az élelmiszer- és gyógyszeripart. Vegyünk egy példát: több mint egy évtizeddel azután, hogy a kínai tejtermelőkről kiderült, hogy hamisított, alacsony fehérjetartalmú tejet árultak és emiatt több, mint 300 000 csecsemő került veszélybe, a kínai szülők még mindig nem bíznak az ország tejiparában, sőt mi több, az eset miatt az élelmiszergyártókat szinte általános bizalmatlanság övezi.

Az ilyen és ehhez hasonló incidensek gyakran erőszakos tiltakozásokat váltottak ki. Idén márciusban a rendőrök sok száz dühös szülőt oszlattak szét paprikaspray használatával egy délnyugat-kínai városban, mert azok szinte megrohamozták egy elit középiskola kapuját, miután kiderült, hogy gyermekeik romlott ételt kaptak az iskola étkezdéjében.

Az ilyen jellegű jelentések közepette a kormány folyamatosan nehézségekkel szembesül, hogy meggyőzze a fogyasztókat a GMO-k biztonságosságáról – annak ellenére, hogy világszerte tudósok tömegei, valamint hazai és külföldi, tudományos és egészségügyi szövetségek kutatásai támasztották alá ezt az állítást.

“Bár a kormány azt mondja, hogy a GMO-élelmiszerek biztonságosak, a kínai emberek sosem fogják ezt elhinni” – mondta Sam Geall, a Sussexi Egyetem témában jártas kutatója. “A kínai fogyasztók, akik már több tucat botrányt tapasztaltak meg, érthetően bizalmatlanok az élelmiszerek, illetve a mezőgazdaság szabályozásának tekintetében, ez pedig értelemszerűen kiterjed a géntechnológiával módosított élelmiszerekre is” – fűzte hozzá.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Ismeretlen területen

Tekintettel az élelmiszerbiztonsági kérdések “robbanékonyságára”, a kínai kormány szokatlanul érzékenyen állt a témához – ez kimerült abban, hogy csendben maradt. Ebben a vákuumban az olyan csoportok, amelyeknek célja, hogy Kínán kívül tudják a GM növényeket, kihasználták az élelmiszerbiztonsági félelmeket saját ambícióik elérésére.

Tavaly októberben a szintén állami kézben lévő Heilongjiang Daily leközölt egy interjút egy helyi tisztviselővel, aki azt állította, hogy Kína legjobb egészségügyi és tudományos intézményei megállapították: a GM szójabab nem biztonságos. A kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium hivatalos lapja egy – a téma kapcsán ritkának számító – rendreutasításban reagált az esetre és az interjút “komolyan félrevezetőnek” nevezve megismételte, hogy a GMO-k bizonyítottan biztonságosak.

Az incidenssel kapcsolatos megjegyzések az Egyesült Államok és Kína között már akkor is éppen zajló kereskedelmi háború közepette jöttek, amelyben az amerikai szójabab – amely közül sok genetikailag módosított – egyébként is igen érzékeny pont.

Az egymásnak ellentmondó hivatalos nyilatkozatok persze csak még inkább elbizonytalanították az amúgy is szkeptikus fogyasztókat, akik továbbra is félrevezető információkat olvasnak és osztanak meg a közösségi oldalakon a GMO-k veszélyeiről.

Decemberben például a kínai mezőgazdasági minisztérium kénytelen volt cáfolni azt a tartós pletykát, miszerint kávézóiban betiltották a génmódosított ételeket. A pletykát Cui Yongyuan népszerű televíziós személyiség is megerősítette, aki közismerten GMO-ellenes és akinek nem mellesleg több mint 20 millió online követője van.

A paradoxon

Mivel nincs egyértelmű stratégiája a GMO-k támogatásának megnyerésére, valamint a nyilvánosság megnyugtatására az élelmiszerellátás szabályozása kapcsán, a központi kormányzat – paradox módon – kénytelen elpusztítani a GM növényeket és elkobozni a vetőmagokat.

2016-ban, miután az északkeleti Liaoning tartományban – az egyik stratégiai gabonatermesztő régióban – végzett nyolc hónapig tartó vizsgálat kimutatta: az itt termesztett kukorica 93 százalékában találtak nyomokban GMO-szennyeződést, a kormány nagyszabású támadást indított az illegális GM növények ellen. Több száz hektáros területeken számolták fel az ültetvényeket, lefoglalták az illegális vetőmagokat, továbbá mindazon személyeket letartóztatták, akik engedély nélkül értékesítették a magokat.

Forrás: The Diplomat

Felkapott hírek

Friss hírek

A világnak szánt üzenet lehet Kim Dzsong Un lovaglása

A KCNA állami hírügynökség által szerdán kiadott képeken Kim Dzsong Un észak-koreai vezető látható, amint egyedül, egy hatalmas fehér ló hátán ülve havas mezőkön és erdőkön halad felfelé a Pektu-hegyen, a Kim-dinasztia spirituális szülőföldjén. Elemzők szimbolikus jelentőségűnek értékelik a lépést, amely által Észak-Korea azt akarja hangsúlyozni, hogy fel kíván lépni a nemzetközi szankciók, valamint a nukleáris programját érintő nyomás ellen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás