Az olaszok a még súlyosabb eladósodást választják

Luigi Di Maio olasz miniszterelnök-helyettes kedden kijelentette, hogy Brüsszel és az EU-partnerek nyomása ellenére sem hajlandóak változtatni a kormány jövő évi, erőteljesen megemelt költségvetési hiánycélján.

A politikus egy keddi rádiónyilatkozatban leszögezte, hogy a kormány a 2,4 százalékos hiánycélból „egy jottányit sem enged”. A júniusban hivatalba lépett olasz koalíciós kormány a költségvetési hiányt a hazai össztermék (GDP) 2,4 százalékában állapította meg jövőre és a rákövetkező évre, annak ellenére, hogy az előző, baloldali kormány 0,8 százalékos hiánycéllal számolt jövőre és azt vállalta, hogy 2020-ra egyensúlyt teremt.

Az előző olasz kormány azért kívánta csökkenteni a hiányt, hogy ezáltal is mérsékelje a rendkívül magas, a GDP 131 százalékát kitevő államadósságot. Ennél magasabb GDP-arányos adósságrátája az unión belül csak Görögországnak van, ők 178 százaléknál tartanak.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Beigazolódott a piacok félelme az olasz költségvetési tervek kapcsán

A külföldi befektetők már az olasz adósságválságra készülnek

Nagy baj lehet az olasz államadósságból

A piacok komoly nemtetszésüket jelezték pénteken az olasz tervekkel kapcsolatban: emelkedett az olasz államkötvények hozama és gyengült a milánói értéktőzsde irányadó indexe. A befektetők attól tartanak, hogy ha az új kormány kitart álláspontja mellett és jelentősen növeli a hiányt, az ország közelebb kerül egy újabb adósságválsághoz.

Olaj volt a tűzre az olasz parlamenti alsóház költségvetési bizottsága elnökének az a kijelentése, hogy „Olaszország már megoldotta volna pénzügyi gondjait, ha lenne saját valutája”. Az euró részben erre a kijelentésre gyengült a dollárral szemben egészen az 1,15-ös szint közelébe, jelenleg 1,1536-on áll az árfolyam.

A piacok megnyugtatására Giuseppe Conte miniszterelnök és helyettese, Luigi Di Maio később megismételte azt a hivatalos álláspontot, hogy Rómának nem áll szándékában kilépni az euróövezetből. A Facebook oldalán tett bejegyzésben Conte leszögezte, hogy Olaszországnak az euró a fizetőeszköze, és ettől nem lehet visszalépni.

Az azt sugalló nyilatkozatok, miszerint ez másként is lehetne, szabad és tetszőleges vélemények, amelyeknek semmi köze a kormány politikájához – hangoztatta. 

Matteo Salvini, az olasz kormány másik miniszterelnök-helyettese ugyanakkor erősen kifogásolta, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke párhuzamot vont Olaszország és Görögország között.

Juncker hétfőn úgy fogalmazott, hogy nem szeretné, ha a görög válság sikeres kezelése után ugyanolyan válság alakulna ki Olaszországban. Rámutatott,hogy a római kormány megváltoztatta az unióval egyeztetett költségvetési hiánycélt, és ha mások is ugyanezt kérnék, az az euróövezet végét jelentené. Szigorúnak kell lenni Olaszországgal, hogy nehogy veszélybe sodorják az euróövezet létét – tette hozzá.

Salvini azzal vádolta Junckert, hogy „szavai és fenyegetései” miatt emelkedtek az olasz államkötvényhozamok. Kijelentette, hogy kompenzációt kérhetnek az Európai Uniótól a hitelköltségek emelkedése miatt.

„Készek vagyunk kártérítést kérni azoktól, akik ártanak Olaszországnak” – mondta Salvini, leszögezve, hogy a kormány számára az állampolgárok szükségletei a legfontosabbak, a költségvetés bírálatával nem állítják meg ebben.

Forrás: MTI/Reuters

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »