Létrejött a lengyel-brit biztonságpolitikai és védelmi megállapodás

Theresa May brit és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő jelenlétében aláírták csütörtökön Varsóban a Nagy-Britannia és Lengyelország védelmi és a biztonságpolitikai együttműködéséről kötött megállapodást.

A csütörtöki lengyel-brit kormányközi egyeztetés során a dokumentumot Antoni Macierewicz lengyel és Gavin Williamson brit védelmi miniszter látta el kézjegyével. Ezt követően May a Morawieckivel közösen megtartott sajtóértekezleten rámutatott: az Egyesült Királyság eddig csak egy európai országgal, Franciaországgal kötött hasonló megállapodást.

Elmondta: a dokumentum a védelem, az információcsere, a technológiák, a közös hadgyakorlatok és a beruházások témaköreit foglalja magában. Az együttműködés az orosz dezinformáció elleni harcra is vonatkozik a közép-európai térségben. May nyugtalanítónak nevezte a Kreml „arra vonatkozó erőfeszítéseit, hogy fegyverré változtassa a információkat”.

Morawiecki leszögezte, a két ország a Brexitet követően a NATO-n belül is folytatni fogja együttműködését. Úgy látta: az Európai Unióból (EU) való brit kilépéssel a NATO politikai értelemben is még fontosabb együttműködési platformmá válik. A lengyel kormányfő fontosnak nevezte, hogy a Brexit „lehetőleg problémamentes kilépéshez vezessen”, amely után sok területen még magasabb szinten folytatódhat az együttműködés.

Varsó, 2017. december 21. Antoni Macierewicz lengyel (j2) és Gavin Williamson brit védelmi miniszter (j3) Mateusz Morawiecki lengyel (b2) és Theresa May brit miniszterelnök (b) jelenlétében aláírja a Nagy-Britannia és Lengyelország védelmi és a biztonságpolitikai együttmûködésérõl kötött megállapodást Varsóban 2017. december 21-én. (MTI/EPA/Rafal Guz)

Varsó, 2017. december 21.
Antoni Macierewicz lengyel (j2) és Gavin Williamson brit védelmi miniszter (j3) Mateusz Morawiecki lengyel (b2) és Theresa May brit miniszterelnök (b) jelenlétében aláírja a Nagy-Britannia és Lengyelország védelmi és a biztonságpolitikai együttműködéséről kötött megállapodást Varsóban 2017. december 21-én. (MTI/EPA/Rafal Guz)

A London által szorgalmazott EU-brit szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Morawiecki elmondta: szeretné, ha e téren a kapcsolatokat „minél nagyobb fokú kohézió” jellemezné. Reményének adott hangot, hogy a német és francia partnerek is „minél konstruktívabb megoldásra” törekednek ez ügyben.

Megállapította: Lengyelország és az Egyesült Királyság „nagyon hasonló hullámokon sugároz” a menekültügyi kérdésekben is, egyetértenek abban, hogy különbséget kell tenni „az Európán kívülről az EU-ba migráló munkavállalók és a valódi menekültek” között, és hogy fontos a helyszíni segítségnyújtás. A brit szigeteken élő több mint egy millió lengyel állampolgárra vonatkozóan Morawiecki elmondta: e témában Varsó és London „közel állnak a kompromisszum-kötéshez”.

May e vonatkozásban „a brit társadalom fontos elemének” nevezte a lengyeleket. „Azt akarjuk, hogy maradjanak” – hangsúlyozta. Elmondta: olyan megegyezésre törekedett eddig is az EU-val, amely garantálja majd a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok jogait.

Az előző nap Varsóval szemben az uniós alapszerződés 7-es cikke alapján kezdeményezett eljárásra vonatkozó újságírói kérdésre reagálva, May leszögezte: az alkotmányjogi kérdések az érintett országok belügyei. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy „az EU-ban, Európában meg vagyunk győződve a jogállamiság fontosságáról”, és örvendetesnek nevezte, hogy Morawiecki kilátásba helyezte a párbeszéd folytatását az EB képviselőivel. Reményét fejezte ki, hogy e tárgyalások majd „kielégítő megegyezéshez” vezetnek.

A lengyel-brit kormányközi egyeztetést először tavaly novemberben tartották meg Londonban. Varsóban csütörtökön a brit kormányfőn és a védelmi miniszteren kívül Boris Johnson külügy-, Amber Rudd belügy-, Philip Hammond pénzügyminiszter, valamint Greg Clark üzleti, energia és ipari stratégia minisztere tárgyalt lengyel kollégájával.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »