Tunézia nem akar menekülttáborokat

Tunézia nem támogatja azt a felvetést, hogy menekülttáborokat alakítsanak ki területén a Földközi-tengerből kimentett emberek elhelyezésére – jelezte az észak-afrikai ország miniszterelnöke egy keddi német lapinterjúban, Angela Merkel kancellárral folytatandó megbeszélése előtt.

Az arab tavasz sikerországaként számon tartott Tunézia kormányfője, Jusszef Sahíd a Bild című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy hazája „nagyon fiatal demokrácia”, és nincsenek „kapacitásai” annak az elképzelésnek a megvalósítására, hogy az Európai Unióval együttműködésben menekülttáborokat üzemeltessenek területén.

„Nem hiszem, hogy ez működne, a megoldást Líbiával kell megtalálni, az az egyetlen járható út” – tette hozzá Sahíd.

  • A kormányfő a berlini merénylőről is szólt
A nemzeti egységkormány tavaly megválasztott 41 éves vezetője elutasította, hogy hazájának hatóságait bármilyen felelősség terhelné a tavaly karácsony előtt Berlinben egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri által végrehajtott iszlamista terrormerényletért.

A tunéziai hatóságok „nem hibáztak”, és „Amri nem volt terrorista, amikor 2011-ben elhagyta az országot”. Semmi nem utalt arra, hogy szélsőséges iszlamista lesz belőle, radikalizálódása Olaszországban ment végbe, amikor börtönbe került – mondta Jusszef Sahíd.

Azzal kapcsolatban, hogy Anis Amrit azért nem tudták Németországból hazatoloncolni, mert nem volt úti okmánya, és új papírjai csak a merénylet után jutottak el Tunéziából Németországba, a kormányfő azt mondta, hogy a tunéziai hatóságok „korrektül jártak el”, és „mindig is szoros kapcsolatban voltak” a német partnerekkel.

Az együttműködés most is jó, de „egyértelmű bizonyítékok kellenek a német hatóságoktól arról, hogy valóban tunéziaiakról van szó” a hazatoloncolásra jelölt emberek esetében – mondta Jusszef Sahíd. Azonban nagyon kevés, talán csak ezer ember ügyét kell rendezni. A legnagyobb gondot nem Tunézia okozza Európának, hanem „a Líbiából Olaszországba induló menekültek” – húzta alá.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Tunéziában a Zin el-Abidin ben Ali elnök hatalmának megdöntését eredményező 2010-2011-es „jázminos forradalom” óta óriási az elégedetlenség a nagy munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés miatt. Emellett 2011 óta az országot többször is véres dzsihadista merényletek rázták meg.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »