Szíria: a béketárgyalások egyetlen alternatívája a háború

  • Az ENSZ szíriai különmegbízottja szerint a mostani béketárgyalásoknak a célja egy „világos ütemterv” kidolgozása Szíria jövőjét illetően.
  • Staffan de Mistura azt mondta, a konfliktus rendezésére nincsen B terv.
  • A tárgyalások sikertelensége a harcok újbóli kiéleződéséhez, egy „még rosszabb háborúhoz” vezetne.

A szíriai rezsim és az ellenzék képviselői közötti béketárgyalások folytatása az „igazság pillanata” lesz, a párbeszéd egyetlen alternatívája pedig „a háborúhoz való visszatérés” – mondta újságíróknak hétfőn a szíriai konfliktus politikai rendezését célzó genfi béketárgyalások második fordulójának kezdete előtt Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja.

De Mistura közlése szerint a mostani béketárgyalásoknak a célja egy „világos ütemterv” kidolgozása Szíria jövőjét illetően. Azt mondta, a konfliktus rendezésére nincsen B terv, a tárgyalások sikertelensége a harcok újbóli kiéleződéséhez, egy „még rosszabb háborúhoz” vezetne.

Az ENSZ-megbízott elmondta azt is, hogy ha a hétfőn kezdődő tárgyalásokon és a további két fordulóban a szemben álló felek nem mutatnak hajlandóságot a párbeszédre, a befolyással bíró nagyhatalmakhoz, így az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és a világszervezet Biztonsági Tanácsához fog fordulni.

A tárgyalásoknak a politikai átmenetre kell összpontosítaniuk, ami „minden probléma gyökere” – mondta de Mistura. A tűzszünettel és egyéb humanitárius kérdésekkel más munkacsoportok foglalkoznak – tette hozzá.

A mostani békekonferenciát három szakaszra bontják: a hétfőn kezdődő tárgyalásokat a tervek szerint március 24-én fejezik be, mintegy egyhetes szünet után pedig egy újabb kéthetes tárgyalási szakaszt, illetve az követően egy harmadikat tartanak.

Az ENSZ-megbízott reményét fejezte ki, hogy ez idő alatt ha nem is jutnak megállapodásra, legalább egy ütemtervben meg fognak tudni egyezni. Megjegyezte, hogy mivel a tárgyalások egyelőre közvetettek, lehetősége nyílik minél több, a konfliktusban érintettet felet meghallgatni. Hozzátette, hogy a közvetett, majd a közvetlen tárgyalások résztvevőinek a listája folyamatosan bővülni fog. 

A Damaszkusz és a Rijád támogatta ellenzéki csoportokat tömörítő Tárgyalási Főbizottság (HNC) is elkötelezett egy politikai átmenet mellett, ugyanakkor abban nincs egyetértés, hogy ez pontosan mit is jelent, és miképpen kell végrehajtani.

Az ENSZ által kitűzött menetrend szerint a tárgyalások hétfői kezdetétől számítva hat hónapon belül létre kell jönnie Szíriában egy átmeneti kormánynak és egy új alkotmánynak, majd a rákövetkező 12 hónapon belül parlamenti és elnökválasztásokat kell tartani.

A damaszkuszi kormányzat azonban elutasítja az ENSZ felszólítását az elnökválasztásra, és a Bassár el-Aszad elnök távozását követelő hangokat is. Valíd Moallem szíriai külügyminiszter korábban leszögezte: minden olyan kísérletet visszautasítanak, hogy az elnökválasztást bármilyen formában napirendre tűzzék Genfben.

A szíriai rezsim és az ellenzéki szervezetek képviselői közötti közvetett béketárgyalások első fordulóját február elején függesztették fel, pár nappal a konferencia kezdete után, mert a szíriai harci cselekmények fokozódtak a tárgyalások idején.

A béketárgyalások második fordulóját március 14-ére tűzték ki. A különbség ezúttal az, hogy az orosz-amerikai megállapodáson nyugvó, február 27-én hatályba lépett tűzszünet továbbra is érvényben van, és mindeddig összességében be is tartották a részt vevő felek.

Megfigyelők szerint a genfi béketárgyalások szolgáltathatják az utóbbi években a legjobb esélyt arra, hogy megoldást találjanak az ötéves szíriai konfliktusra, amelyben mintegy negyedmillió ember halt meg és 11 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »