Az EU szelektíven áll szóba Oroszországgal

  • Ne lehessen fű alatt dönteni az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról – sürgette hétfőn az EU-orosz kapcsolatokról rendezett stratégiai vitán Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
  • A tagállamok között nézetkülönbség van arról, hogy Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselő felkeresse-e Moszkvát.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint „nagyon pozitív” stratégiai vitát folytattak hétfőn a tagállamok külügyminiszterei az EU-orosz viszonyrendszerről, amit végig az egység szelleme hatott át. A találkozó utáni külügyminiszteri nyilatkozatok ugyanakkor helyenként jelentős eltérésekre mutattak rá az Oroszországhoz fűződő viszony megítélését és a további kapcsolatok építését illetően.

Abban az alapkérdésben azonban továbbra is egységes az EU, hogy az Oroszország elleni szankciók eltörlésének vagy enyhítésének a tavaly februári második minszki békemegállapodás maradéktalan végrehajtása az előfeltétele. A magyar külügyminiszter mindehhez képest árnyalta a képet azzal, hogy az EU-nak nem csak Moszkván, hanem Kijeven is számon kell kérnie a minszki megállapodásban foglaltak teljes körű végrehajtását.

„Nincs szó az orosz politika felülvizsgálatáról” – jelentette ki az ülést követően Linas Linkevicius, a Moszkvával szemben kemény vonalat vivő Litvánia külügyminisztere. Lengyel kollégája, Witold Waszczykowski pedig arra helyezte a hangsúlyt, hogy „nagyon negatív a vélemény (az EU-n belül) az oroszországi belpolitikai helyzet és az orosz külpolitika megítélésében”.

A két kelet-európai ország határozottan ellenzi, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Oroszországba látogasson, véget vetve egy körülbelül két éve tartó időszaknak, mialatt lényegében befagytak a magas szintű érintkezések az EU és Moszkva között. Miközben a szelektív megközelítéssel a főképviselő szavai szerint is mindenki egyetért, a lengyelek, a litvánok és mások fontos szimbolikus üzenetnek tekintenék az uniós „karantén” megtörését.

Bár a hétfői stratégiai vitának nem volt tárgya az Oroszországot sújtó gazdasági és egyéb szankciók kérdése, a magyar külügyminiszter fontosnak látta hangsúlyozni, hogy a büntetőintézkedések meghosszabbításáról a jövőben ne lehessen „fű alatt” dönteni. Szijjártó Péter szerint a szankciók esetleges folytatásáról (ez legközelebb júliusban lesz esedékes) részletes politikai vitát követően, a legmagasabb szinten, azaz az Európai Tanács ülésén kell dönteni. „A szankciók hosszabbítása nem lehet automatikus” – tette hozzá újságíróknak nyilatkozva.

Federica Mogherini azonban a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélekedett, hogy eddig sem lehetett a korlátozó intézkedések pusztán technikai meghosszabbításáról beszélni, és valamennyi ilyen döntést politikai szintű vita előzött meg. A főképviselő ugyanakkor utalt rá, hogy a szankciók ügyében nyáron az állam- és kormányfők, vagy a miniszterek szintjén hoznak majd döntést.

„A döntést az Európai Tanács is meghozhatja, de nehezen képzelhető olyan helyzet, hogy a szankciókat végül nem hosszabbítják majd meg” – jelentette ki Kristian Jensen, dán külügyminiszter.

Magyarország mellett általában Olaszországot, Ausztriát, Ciprust és Görögországot tartják számon olyan tagállamként, amelyek nem látják értelmét a szankcióknak, igaz eddig az egységet sem bontották meg.

„A szankciók nem csak az orosz, hanem az ukrán, az európai és a magyar gazdaságra is negatív hatással vannak” – szögezte le Szijjártó, aki szerint a magyar vállalatoknak eddig 4,5 milliárd dollár veszteséget okozott az export korlátozása. „Az EU-nak el kell ismernie, hogy a különböző szankciós döntések különbözőképpen sújtják az egyes tagállamokat” – mutatott rá.

Budapest szerint nem lehet az országméret kérdése, hogy ki álljon szóba az oroszokkal. Borut Pahor, szlovén államfő éppen hétfőn hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt július 31-re, az első világháborúban egy hegyomlás áldozataivá vált orosz hadifoglyok emlékére épült kápolna felszentelésére.

A magyar álláspont a kettős mércét is elutasítja, ami a külügyminiszter szerint azon érhető tetten, ahogy a Bizottság – amely „elintézte a Déli Áramlat nevű gázvezeték-projektet” -, a német érdekeltségű Északi Áramlat projekt ügyében az ujját sem mozdítja.

Mogherini a vitát összefoglalva megállapította, hogy öt alapelvet illetően teljes az összhang a tagállamok között.

Először is, a minszki megállapodás maradéktalan végrehajtása kulcsfontosságú elem az EU-orosz kapcsolatokban való továbblépésben. Másodszor: szükséges a keleti partnerekhez és a közép-ázsiai országokhoz fűződő kapcsolatok megerősítése. Harmadszor: javítani kell az EU belső ellenállóképességét (Oroszországgal szemben) többek között az energiapolitika, vagy a stratégiai kommunikáció terén. Negyedszer: a szelektív megközelítést kell alkalmazni Oroszországgal szemben, együttműködve vele például Irán vagy Szíria ügyében, továbbá más területeken is, ahol az EU érdekei megkívánják. Ötödször: az EU kész fokozott támogatást nyújtani az orosz civil társadalomnak, és intenzívebbé tenni az emberek és főleg a fiatalok közötti kapcsolatokat.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Elítélték Sarkozyt, de nem kell börtönbe vonulnia

A volt köztársasági elnököt azzal vádolták, hogy meg akart vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Nicolas Sarkozynek azonban nem kell börtönbe vonulnia, egyrészt fellebbezhet az ítélet ellen, másrészt kérheti, hogy háziőrizetben, elektromos karpereccel töltse le büntetését.

Read More »