Menekültek: most az osztrákok miatt borult ki Európa

  • Az előzetes várakozásokkal ellentétben a brit reformcsomagnál is kétszer hosszabb időt, összesen hat órát vett igénybe az Európai Tanács csütörtöki vitája a menekültválság kezeléséről.
  • A közösen elfogadott döntések, köztük a menekültkvóta kivétel nélküli végrehajtására és az egyoldalú tagállami lépések mellőzésére szólítottak fel az EU-intézmények vezetői az állam- és kormányfők többórás, éles migrációs vitája után.
  • Werner Faymann, osztrák kancellár ellenállt a nyomásnak, hogy felfüggessze a beengedendő menedékkérők napi létszámstopjáról hozott döntést. Március elején újabb EU-csúcsot tartanak a migrációról, amire a török miniszterelnököt is meghívják.

Az előzetes várakozásokkal ellentétben a brit reformcsomagnál is kétszer hosszabb időt, összesen hat órát vett igénybe az Európai Tanács csütörtöki vitája a menekültválság kezeléséről. Az EU28-ak vezetői eredetileg a jelenleg is érvényes válságkezelési stratégia végrehajtását beszélték volna át, ám a terveket némileg keresztülhúzta az osztrák kormány előző napi bejelentése a belépő menekültek napi létszámkorlátozásáról.

A péntek reggel hatályba lépő intézkedéscsomagot csütörtökön előbb az Európai Bizottság bírálta, majd a csúcson a tagállamok kemény bírálatokkal illették Werner Faymann kancellárt, arra sürgetve, hogy négy hétre, a következő, márciusi EU-csúcsig függessze fel az intézkedések végrehajtását. A nagykoalíció élén álló kancellár azonban végül erre nem volt hajlandó, ami Charles Michel belga miniszterelnök szavai szerint meglehetősen nagy idegességet keltett a teremben.

Az osztrák döntés miatt elsősorban a görögök prüszköltek, attól tartva, hogy az láncreakciót fog kiváltani és Görögországban fognak nagy tömegben feltorlódni a tavasz közeledtével még nagyobb számban nekiinduló menedékkérők. De, Angela Merkel is meglepetésének adott hangot a szomszédos ország lépése miatt, ami nem csak a nyugat-balkáni útvonal mentén fekvő országokban komplikálhatja a helyzetet, de a kancellárra bajor koalíciós partnere révén nehezedő nyomást is fokozhatja egy hasonló „menekültplafon” elfogadása érdekében.

„El kell kerülnünk a harcot az A, B vagy C-tervek között, ez ugyanis csak megosztottsághoz vezet az EU-n belül. Egy átfogó európai tervnek nincs jó alternatívája” – jelentette ki az éjszakába nyúló vitát követő sajtónyilatkozatában az Európai Tanács elnöke.

Donald Tusk érezhetően részben az osztrák „incidensre” is célozva, hangsúlyozta, hogy javítani kell a koordináción, és „mindenkinek tiszteletben kell tartania a közösen elfogadott döntéseket”. „Ez a menekültek tagállamok közötti áthelyezésére és a schengeni határkódex betartására egyaránt vonatkozik” – tette hozzá. Tusk és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint a vezetők egyetértettek abban, hogy az EU-török cselekvési terv végrehajtása prioritás marad.

Az állam- és kormányfők Angela Merkel javaslatára megállapodtak, hogy március első napjaiban újabb rendkívüli csúcstalálkozót szentelnek a migrációs témának, és ennek keretében a török miniszterelnökkel is tárgyalnak.

Dmitrisz Avramopulosz, az EU menekültügyi biztosa csütörtökön levélben bírálta az osztrák kormány intézkedéseit, két pontban is aggályosnak ítélve a menekültek beáramlásának korlátozására bevezetendő lépéseket. Egyfelől nehezményezte, hogy Ausztria egyszerűen csak átengedi területén a Németországba tartó személyeket, ahelyett, hogy a nála menedékkérelmet nem benyújtani kívánó migránsokat visszaküldené Szlovéniába.

Az osztrák területre beengedendő menekültek éves vagy napi létszámstopja pedig a levél szerint összeegyeztethetetlen Ausztria uniós és nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Az osztrák kormány döntése értelmében péntektől a déli határon naponta csak maximum 80 menedékjogi kérelmet lehet majd benyújtani, és napi 3200 főben limitálták a belépésre jogosult menekültek számát. Ezek közé azok is értendők, akik tranzitútvonalként használják Ausztriát Németország felé.

Az EU28-ak közöd nyilatkozatukban leszögezték, hogy a migrációs válságra adandó válaszként az EU-nak gyorsan meg kell törnie a menekülthullámot, meg kell védenie a külső határokat, csökkentenie kell az illegális bevándorlást és meg kell óvnia a schengeni térség egységét.

„A Törökországból az EU-ba irányuló illegális belépések számának érdemi és tartós csökkentésére van szükség. Ez további határozott erőfeszítéseket követel a török féltől a cselekvési terv hatékony végrehajtása érdekében” – olvasható a migrációs témáról kiadott közleményben.

A nyilatkozat aláhúzza, hogy a tavaly decemberben elfogadott valamennyi döntést gyorsan végre kell hajtani, ideértve az áthelyezésről szóló döntéseket, a menekültek visszaküldésének biztosítására irányuló intézkedéseket és a visszafogadást.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »