Szíria a bonyolult üzleti érdekek hálójában

A Bassár el-Aszad vezette szír rezsim, illetve orosz szövetségese és az Iszlám Állam hivatalos ellenségek Szíriában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy olykor-olykor a gazdasági érdekek ne írnák felül a politikai, ideológiai, vallási és egyéb szempontokból fakadó kibékíthetetlen ellentétet.

Ennek egyik kitűnő bizonyítéka egy Észak-Szíriában, az Iszlám Állam ellenőrzése alatt lévő létesítmény, amely önmagában jeleníti meg a szír kormány és – némi orosz közvetítéssel – az Iszlám Állam között fennálló üzleti kapcsolatot. Igen, Oroszország is aktív részese a játéknak. Ugyanis török diplomáciai források és „mérsékelt” szír ellenzéki csoportok szerint a létesítmény nem csupán Aszad és az Iszlám Állam, hanem egy Vlagyimir Putyinhoz közel álló orosz vállalat és a dzsihadista szervezet között is kapcsolatot képez. 

Egészen pontosan a Tuweinan gázlétesítményről van szó, ami körülbelül 97 km-re található az Iszlám Állam szíriai „fővárosától”, Rakkától és egyben az egyik legnagyobb létesítmény az országban. Az üzem kiépítését az a Stroytransgaz nevő orosz vállalat végezte, amelynek tulajdonosa a Vlagyimir Putyin-nal dokumentáltan szoros kapcsolatot ápoló Gennady Timchenko. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok nemrégiben Timchenko legtöbb vállalatát felhelyezte szankciós listájára, amiért azok tevékenysége „közvetlenül kapcsolódik Putyinhoz.”

A történet főszereplői között megtalálhatjuk az Aszad-rezsimet, az Iszlám Államot, egy szír-orosz kettős állampolgárt és ellenzéki szervezeteket is. A látszólag szöges ellentétben álló, konkrétan egymással háborút folytató feleket természetesen a létesítmény pénzügyi előnyeiből fakadó kölcsönös érdekek hozták össze. 

Bonyolult játszma: az Aszad-rezsim, az Iszlám Állam és Putyinhoz közel álló cégek egy oldalon

A szír kormány hivatalosan 2007-ben bízta meg a Stroytransgaz-t a létesítmény megépítésével, amelynek munkáját alvállalkozóként a Hesco nevű vállalat segítette, amelynek élén az az orosz-szír kettős állampolgár, George Haswani áll, akit november óta az amerikai pénzügyminisztérium szankciókkal sújt, amiért közvetítőként vesz részt az Iszlám Állam és az Aszad-rezsim közti olajeladásokban. 

A Hesco és a Stroytransgaz kapcsolata nem csak Szíriára terjed ki. Haswani veje, Yusef Arbash szerint – aki mellesleg jelenleg a Hesco moszkvai irodáját vezeti – számos közös projektben működött már együtt a két cég Algériában, Szudánban, Irakban és az Egyesült Arab Emírségekben is. 

A 2007-ben megkezdett projekt javában zajlott, amikor 2013 januárjában szíriai ellenzéki csoportok, az al-Kaidához köthető Nuszra Front segítségével elfoglalták a létesítményt. A munkálatok azonban ezt követően sem álltak le, a környék ellenőrzését átvevő szervezetek komoly pénzügyi lehetőséget láttak az üzemben. 

Az Iszlám Állam 2014 elején vetette meg a lábát a térségben, amelyet követően a Stroytransgaz és a Hesco a dzsihadista szervezet engedélyével folytatta a munkálatokat, írja a Foreign Policy egy magas rangú török tisztségviselő által elmondottak alapján, hozzátéve, hogy orosz mérnökök segédkeznek a folyamatban. 

Ezt megerősítendő, a szír állam által birtokolt Tishreen lap egy 2014-es januári cikkében kormányzati forrásokra hivatkozva írja, hogy a Stroytransgaz hamarosan sikerrel befejezi a projektet és várhatóan az év második felében hivatalosan is átadja a létesítményt (ami ekkora már az Iszlám Állam ellenőrzése alatt állt) a szír kormánynak anélkül, hogy a cikk említést tett volna a szélsőséges terrorszervezetről. 

A londoni Chatham House munkatársa, David Butter egy George Haswani által írt levélben látottak alapján elmondta, hogy a termelés első fázisa körülbelül 2014 végén kezdődhetett meg, majd 2015 folyamán már a teljes létesítmény üzemelt. „A földgáz egy része Aleppóba, másik része Homszba és Damaszkuszba vándorolt”, olvasható a Foreign Policy hasábjain. Azaz mind a rezsim, mind az Iszlám Állam, mind pedig az ellenzéki szervezetek által ellenőrzött területeken megjelent a Putyinhoz közel álló orosz cég által felépített, a Bassár el-Aszad vezette rezsim tulajdonában álló és az Iszlám Állam uralma alatt lévő létesítményben kitermelt földgáz.  

Abu Khalid, aki az egyik ellenzéki szervezet tagjaként részt vett azokban a műveletekben 2013-ban, amelyek eredményeként megszerezték a létesítmény feletti ellenőrzést, elmondta, hogy továbbra is orosz mérnökök dolgoznak az üzemben és maga George Haswani közvetített az Iszlám Állam és a rezsim között, hogy a közös üzleti érdekek mentén működjenek együtt a gáz kitermelésében. 

„Az Iszlám Állam engedélyezi, hogy az orosz cég alkalmazza a mérnököket és biztosítsa a szaktudást, míg cserébe részesedést kap a befolyó jövedelmekből”, mondta Abu Khalid. 

Haswani, a Hesco tulajdonosa nem ismeri el, hogy bármiféle közvetítő szerepet játszana az Iszlám Állam és a szír kormány, illetve Oroszorország között és nehezményezi, hogy török vállalatokat miért nem sújtják szankciók. „Hova vándorol a csaknem naponta 100.000 hordó olaj az ISIS területéről? Mindenki tudja, hova megy és ki veszi meg”, utalva Törökországra.   Ugyanakkor azt sosem tagadta, hogy a terület Iszlám Állam általi elfoglalását követően a Hesco folytatta a munkálatokat. A Daily Mail-nek 2015 márciusában nyilatkozva elmondta, hogy zajlanak projektek Szíriai északi részein, és „ezek a projektek az okai annak, hogy a média kapcsolatba hoz az Iszlám Állammal és az olajeladásokkal”, fogalmazott. 

Olaj, energia, védelmi pénz

A „Tuweinan üzlet” konkrét részletei 2014 októberében láttak napvilágot. Ekkor a „Rakkát csendben legyilkolják” nevű mozgalom, amely a város Iszlám Állam általi elfoglalását követően látta el információkkal az ottani életről a nemzetközi közvéleményt, publikált egy cikket, amelyben azt állította, hogy a Hesco megállapodott az Iszlám Állammal arról, hogy profitja egy jelentős részét a terrorszervezetnek adja át. A Financial Times 2015 októberében adta hírül, hogy létesítményben kitermelt gázt az ISIS által ellenőrzött aleppói hőenergia-üzembe szállítják. A „deal” keretében az FT értesülései szerint az Aszad-rezsim 50, míg az Iszlám Állam 70 megawatt elektromos áramot kap, utóbbi továbbá 300 hordó kondenzátumot, illetve a Hesco mérnökei által elmondottak alapján kb. havi 50.000 dollárt a felszerelések védelméért. 

Hiába a felszínen világosnak látszó konfliktusok és a vérontás a felek között, a politikai törésvonalak mögött világos üzleti érdekek állnak fenn, amelyeket felismerve az egymással kibékíthetetlen ellentétben álló szereplők igyekeznek kihasználni. A Tuweinan létesítmény esete pedig csak egy a sok közül. Az ország egész területét különböző, átláthatatlan üzleti kapcsolatok, maffiaszerű hálózatok léte jellemzi, amelyekben csempészek, terroristák, tisztségviselők, üzletemberek tevékenykednek aktívan.

És egy ilyen hálózat felszámolása a jelenlegi körülmények között szinte lehetetlen. 

Foreign Policy, DailyMail, FT