Jelentősen, 5 százalék körüli mértékben csökkentek a világpiaci olajárak pénteken, miután kiderült, hogy az amerikai elnököt és feleségét is megfertőzte a világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus.

A repülés és az autóhasználat gyakorlatilag megszűnt, ami az olajkereslet napi 35 millió hordós csökkenéséhez vezetett áprilisban - ez a korábban jellemző teljes napi olajkereslet mintegy harmada. Mindeközben a kínálati oldal alig változott, ami a szárazföldi és tengeri tárolók telítődéséhez vezetett.

Meredek emelkedésnek indult a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben csütörtökön azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte, várakozásai szerint Szaúd-Arábia és Oroszország hamarosan bejelenti az olajkitermelés jelentős mértékű csökkentését.

Húsz dollár alá, tizennyolc éves mélypontra zuhant a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára a legközelebbi, májusi határidős jegyzésekben hétfőn, mert felizzottak azok a félelmek, hogy hónapokig eltarthat a gazdasági-társadalmi bénultság az új koronavírus által okozott világjárvány következtében és tovább csökkenhet az üzemanyagok iránti kereslet.

Meredeken, négyéves mélypont közelébe csökkent a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben hétfőn azt követően, hogy a koronavírus-járvány nyomán az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és a világ más nagy központi bankjainak összehangolt lépései nem tudták megnyugtatni a befektetőket, ráadásul Kína ipari termelése az adatok feljegyzésének kezdete, azaz 1990 januárja óta soha nem látott ütemben, éves összevetésben 13,5 százalékkal zuhant január-februárban.

Londoni iparági elemzők várakozása szerint az új koronavírus okozta járvány negatív keresleti hatásai miatt érzékelhetően alacsonyabb lesz az átlagos olajár az eddig várt szinteknél.

A Kínából indult koronavírus-járvány jelenleg a pénzügyi piacok fő mozgatórugója, és bár a piaci reakciók egyelőre mérsékeltek voltak, ez annak is betudható, hogy nagyon nehéz megbecsülni a gazdasági következményeket.

Ha Nyugat-Texas viseltes útjain autózunk, igen érdekes dolgot figyelhetünk meg: sok helyütt lángok csapnak fel “a semmiből”. Ez azért van, mert az olajtermelők az olaj melléktermékeként felszínre kerülő földgáz jelentős részét elégetik.

A Gázexportáló Országok Fórumának (GECF) előrejelzése szerint 2050-re a földgáz iránti globális kereslet felülmúlja a kőolajét.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn elfogadták a Törökország elleni lehetséges szankciók keretét válaszul a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett és az EU által jogellenesnek tartott próbafúrásokra.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nem aggódik az olaj jelentőségének csökkenése miatt. A szervezet kedden Bécsben publikált World Oil Outlook (WOO) közép- és hosszútávú olajpiaci prognózisa szerint az iparosodás és a felhasználási igény növekedése miatt még 2040-ben is az olaj lesz a legfontosabb energiahordozó a világon.

Mohamed bin Szalmán szerint, ha a nemzetközi közösség nem lép fel erőteljesen és határozottan Irán elrettentésére, akkor a helyzet további eszkalálódására lehet számítani, és ez "veszélybe sodorja majd a világ érdekeit". A herceg arra figyelmeztetett: ha a feszültség nem enyhül a térségben, az olajárak az egekbe szöknek majd. "Olyan magas lesz az olaj ára, amit a mi életünkben még nem tapasztaltunk" - hangoztatta.

Törökország számára lehetetlen, hogy leállítsa olaj- és földgáz vásárlásait Iránból, dacára az amerikai szankciók fenyegetésének - jelentette ki pénteken Recep Tayyip Erdogan török államfő újságíróknak nyilatkozva az ENSZ-közgyűlés 74. ülésszakáról hazafelé tartva elnöki gépén.

Az iráni Forradalmi Gárda lefoglalt egy hajót a Perzsa-öbölben, amely állítólag 250 ezer liter dízelolajat csempészett volna az Egyesült Arab Emírségekbe - számolt be az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség hétfőn.